fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Kijelöltek
2007. április 20., 07:30
A lelkünk legmélyén mégiscsak kedveljük mi az SZDSZ-t. Igazán különleges, öntörvényű párt, amelyik akkor is képes meglepetést okozni, amikor hozza az országos papírformát. Hiszen napok óta a kétszerkettő bizonyosságával tudtuk, hogy Horváth Ágnest jelölik Molnár Lajos elárvult bársonyszékére, s Fodor Gábort is újra szolgálatra fogják, de amikor a nagy tekintélyű ügyvivő testület meghozta bölcs döntését, mégis valami apró csalódásfélét éreztünk.

Mert naiv, nyitott és örökkön bizakodó a magunkfajta egyszerű ember, aki minden ellentétes tapasztalata ellenére is reménykedik abban, hogy egyszer, véletlenül, mindenki megdöbbenésére, az SZDSZ olyan embert delegál miniszternek, aki az ország jogáért, a nemzet felemelkedéséért, a nép gyarapodásáért kíván tevékenykedni, de a szabad demokraták ebben a kérdésben soha nem hibáznak. Most is jól belehúztak, s egy pillanatig sem fenyeget az a veszély, hogy a koalíció új SZDSZ-es minisztereinek munkálkodása nyomán a többség életkörülményei javulni fognak, vagy a kormány több figyelmet szentel az ország valódi érdekeinek.

Fodor Gáborra nem érdemes sok szót vesztegetni. Tizenkét éve, kultuszminiszteri bukdácsolása idején már párttársai is megállapították, hogy a "politika szőke hercege" minden jel szerint a történelem leglustább minisztere, akinek szorgalma csak addig terjedt, hogy magasabb tudományos fokozatot adományozott magának. Viszont a honi környezetvédelemben úgysem történik semmi lényeges, így Fodor elszántsága és tettrekészsége ezen a területen elegendőnek látszik.

Bezzeg Horváth Ágnes egy gyökeresen más karakter! Dávid Ibolya mellett ő az a szőke nő, akiről rendőrviccek jutnak az ember eszébe. Horváth Ágnes ambíciói kétségkívül összhangban vannak adottságaival és felkészültségével. Már mestere, Molnár Lajos mellett többször tanúságát adta, hogy birtokában van az SZDSZ-es miniszterek legfontosabb készségének: a kiszámíthatatlanságnak. Ugyanis egy szabad demokrata miniszterről, politikusról soha nem lehet tudni, hogy viccel-e, vagy komolyan gondolja azt a sok egetverő marhaságot, amit összehord. Horváthról és főnökéről is először azt hittük, csak jópofáskodnak, amikor előadták reformer rémálmaikat. Eltartott egy ideig, amíg rájöttünk, nemcsak vizionálják, hanem rendre megvalósítják azokat, sőt büszkék rájuk, mert látványos eredménnyel járnak. Ami igaz, az igaz, a patikaliberalizáció nyomán roppant mód fellendült a hamis gyógyszerek csempészete és forgalma, jelentős összeggel növelve a GDP-t.

A gyógyszerfronton maradva, a miniszter döntésére megváltozott több medicina gyógyhatása, például: ami addig csak a könnyebb fejfájásra nyújtott enyhülést, az kormányzati parancsra most már a legkínzóbb migrént is gyógyítani köteles. A vizit- és kórházi napidíj hatására sokkal kevesebben fordulnak orvoshoz, a beutaltak sokkal hamarabb elhagyják a kórházat, ami azt jelenti, hogy a miniszter és államtitkára intézkedései nyomán lényegesen kevesebb ember betegszik meg, és az a kevés is gyorsabban gyógyul. Van-e még egy egészségügyi kormányzat a világmindenségben, amelyik ily rövid idő alatt, ilyen hihetetlen sikerekkel dicsekedhet?

Nem kétséges, Horváth Ágnes miniszterként méltó folytatója lesz annak, amit államtitkárként elkezdett, s megvalósítja a liberálisok nagy álmát a több-biztosítós egészségügyi modellről, amelynek lényegét úgy ragadta meg Molnár Lajos egy interjúban, hogy ma még nem kap egyforma egészségügyi ellátást a nógrádi nyugdíjas bányász és a fővárosi ügyvéd vagy főszerkesztő. Ám ha több biztosító lesz! - akkor sem. Márpedig ez oly fennkölt cél, amiért a szabad demokraták időt, energiát, fáradságot nem kímélve küzdeni fognak, mert vannak olyan érdekek, amelyek mellett ők tiszteletet parancsoló következetességgel kiállnak, lobbiznak, kampányolnak, hisztiznek.

Az ország, a lakosság többségének érdekei sajnos nem tartoznak ezek közé.

Ugró Miklós, Magyar Nemzet

fidesz.hu