Április lehet az utolsó hónap, amikor a Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon tartja az alapkamatot, de a Reuters felmérésben résztvevő 19 elemző közül három már arra számít, hogy hétfőn kamatot csökkent a jegybank.

Az inflációs folyamatok mellett - márciusban a 12 havi árindex 9 százalék, az alapdrágulás 6 százalék volt - a Monetáris Tanácsnak mérlegelnie kell a napokban megjelent első két havi kereseti adatokat is, amely szerint a bruttó átlagkeresetek összességében 6,5, a nettó átlagkeresetek 0,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Január-februárban a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 9,2 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 3,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában, ez nemzetgazdasági szinten 6,5 százalékos növekedést jelent. A nettó keresetek átlagosan 0,5 százalékkal, a versenyszférában 2,3 százalékkal emelkedtek, míg a költségvetési szervezeteknél 1,5 százalékkal csökkentek.

A másik mérlegelendő szempont az euró forint árfolyama. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) februári jelentésében a 2008 végére kitűzött 3 százalékos inflációs célhoz 253 forintos euró árfolyamot rendelt hozzá (a prognózis 2008 átlagában 3,4 százalékos inflációt jelölt meg), miközben az elmúlt hetekben ennél jóval erősebb, 245-247 forintos euró árfolyam alakult ki.

Ezzel is magyarázható, hogy Surányi György, az Intesa Sanpaolo közép-kelet-európai regionális igazgatója, korábbi jegybankelnök pénteken azt fogalmazta meg, hogy a jelenlegi árfolyam mellett az MNB "felüllövi a 2008. évi inflációs célt", azaz a kitűzöttnél lejjebb szoríthatja a fogyasztói árindexet.

Az elemzők decemberre egyébként 5,0 százalékos infláció mellett 6,75 százalékos alapkamatot és 253 forintos euró árfolyamot prognosztizálnak.


MTI - fidesz.hu