Franciaország történelmében először a közel egymillió, az ország tengerentúli területein és megyéiben, illetve az amerikai kontinensen tartózkodó választópolgár már szombaton leadta voksát a nyolcadik alkalommal népszavazással történő elnökválasztás első fordulójában. Az ezeken a területeken az öt évvel ezelőtti választásnál kétszer magasabb részvételi arány eredményét csak az európai urnák lezárása után, vasárnap este nyolc óra után hozzák nyilvánosságra.

A felmérések magas, nyolcvan százalék körüli részvételi arányra számítanak országszerte, ugyanis 3,3 millióval többen - elsősorban 18 és 30 év közötti fiatalok - iratkoztak fel a választási listákra, mint öt évvel ezelőtt. Ez a demográfiai növekedés mellett a politika iránt tapasztalható érdeklődésre is utal.

A franciaországi 64 ezer szavazóhelyiség többsége este 6 órakor zár, de 106 településen este 7 óráig, a szavazóhelyiségek negyedében - Párizsban és környékén, a nagyobb városokban és 52 kisebb településen - pedig este 8 óráig adhatják le a franciák szavazataikat. Az első becsülések csak ezután várhatóak.

A választók 96 százaléka hagyományos módon, de idén először 82 településen másfél millióan elektronikus úton adják le szavazataikat a választóhelyiségekben felállított szavazógépeken.

Először fordul elő, hogy a hivatalban lévő államfő vagy kormányfő illetve egy volt miniszterelnök nincs a jelöltek között. De az is először történik 1969 óta, hogy mindkét nagy formáció - a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és az ellenzéki Szocialista Párt (PS) - jelöltje újoncként szerepel az elnökválasztáson.

Az igazán történelmi változást azonban a generáció- és az ezzel járó stílusváltás jelenti: a 12 jelölt közül a végső párharcra igazán esélyesnek számító három jelölt már a második világháború után született: a konzervatív Nicolas Sarkozy 52, a szocialista Ségolene Royal 53, a centrista Francois Bayrou pedig 55 éves.

Az öt évvel ezelőtti első fordulóban a rekordméretű távolmaradás (28,4 százalék) is hozzájárult ahhoz, hogy a világ nagy meglepetésére Jacques Chirac hivatalban lévő államfő mellett a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen jutott be a második fordulóba. Az idei választáson a bizonytalanok aránya szolgálhat meglepetéssel, ugyanis a közvélemény részéről a kampány alatt mutatott érdeklődődés ellenére a pénteken éjfélkor beállt kampánycsend előtt a választóknak még több, mint egyharmada nem tudta kire adja voksát vasárnap.

Az utolsó közvélemény-kutatási felmérések a jobboldali Nicolas Sarkozy és a szocialista Ségolene Royal továbbjutását jósolták. A kampány kezdete óta éllovas Sarkozy a négy legfőbb intézetnél 26-30 százalékos tetszési indexszel rendelkezik, míg fő vetélytársa, Ségolene Royal 22-26 százalékra számíthat. A centrista Bayrou 16 és 20 százalék között mozog, és várhatóan a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel fog a harmadik helyért versengeni, aki a szavazatok 13-16 százalékát szerezheti meg az első fordulóban.

Az alapvető kérdés, hogy a felméréseket igazolva tényleg magas lesz-e a választói részvétel, valamint hogy a választók a "hasznos szavazat" érdekében a nagy jelöltekre szavaznak-e vagy pedig - az öt évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan - meglepetést hozó eredménnyel a voksok megoszlanak-e a kisebb jelöltek között: a szélsőbaloldalon a trockista Olivier Besancenot, Arlette Laguiller és Gérard Schivardi, a globalizáció-ellenes José Bové, a kommunista Marie-George Buffet és a Zöldek képviseletében Dominique Voynet, illetve a jobboldalon a szuverenista Philippe de Villiers és a vadászokat és halászokat képviselő Frédéric Nihous között.


MTI - fidesz.hu