Az elnökasszony köszöntőjében rámutatott: - A hazai történelmi örménységet, az 1672-ben hazánkba betelepült és ma már magyar anyanyelvűvé vált erdélyi örményeket, az úgynevezett "magyarörményeket" a XX. század első népirtása ugyan nem érintette fizikailag, de lelkileg igen, hisz az őshazában maradt nemzetfeleik pusztítása, az őseik és ősi kultúrájuk elleni támadás őket is mélyen érintette. Ezért tartják fontosnak minden évben a kb. 2,5 millió örmény áldozatra emlékezni, akik az ősi örmény földön estek áldozatul a török politikai döntésnek, mely az "örmény kérdést" egyszer s mindenkorra megoldani kívánta.

Az Örmény Kultúra hetén számos kiváló program várja a látogatókat. A XX. század első népirtása című kiállítás (április 20) a jereváni Örmény Genocídium Múzeumnak a népirtás 90. évfordulójára készített anyaga, melyet az Egyesület adományként kapott a magyarországi bemutatás céljára. A téma sajnos kevéssé ismert a magyar társadalom, de még a politikum számára is. Ezért volt fontos, hogy Nikolaj Hovhanniszján jereváni történész professzor Az Örmény Genocídium című tragikus művét magyar nyelven is megjelentessék - hangsúlyozta Issekutz Sarolta, melyhez hozzászerkesztették a kiállítás kép-anyagát, a szinte felfoghatatlan kegyetlenséggel végrehajtott örmény népirtás hiteles ábrázolásaként. A kötet az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület Kiadó Erdélyi Örmény Múzeum sorozat 10. könyveként látott napvilágot.

Bevezetőjében az alábbiak olvashatók: "A könyv célja, hogy a nem-örmény olvasónak röviden bemutassa, mit jelent az Oszmán Birodalomban elkövetett Örmény Genocídium, amit a történelemben a XX. század első genocídiumaként tartanak számon. Kifejtésre kerülnek az előzmények és okok, a politikai és faji-nemzeti mozgatórugók, az Örmény Genocídium, vagy más néven az Armenocídium mechanizmusa és súlyosságának mértéke, valamint az Ifjútörökök és bűnös vezetőik felelőssége, akik mindezt kitervelték, és kegyetlenül végrehajtották. A szerző továbbá foglalkozik az Örmény Genocídium elismerésének problémáival a nemzetközi közösségben, illetve a mai Törökországban."
A sajtótájékoztatón Issekutz elnökasszony kiemelte: - Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület a magyar fordítás megjelentetésével azt szeretné elérni, hogy a magyar társadalom és politikum számára több oldalról megvilágított és dokumentált anyagot szolgáltasson a XX. század első nagy népirtásáról, mely méltatlanul elhallgatott mind a mai napig.

Szeretnék elérni, hogy a Magyar Országgyűlés is
elismerje a törökországi Örmény Genocídium megtörténtét.

Ennek érdekében a könyvet valamennyi országgyűlési képviselőnek és fővárosi önkormányzati képviselőnek eljuttatják.

Az 1915 április 24-i gyásznap köré szervezett programok nemcsak az emlékezést kívánják ébren tartani, hanem bemutatják azt az ősi kultúrát, mely a népirtással egyidejűleg megvalósított örmény kulturális genocídiumnak esett majdnem áldozatul.
Nyitórendezvényként (április 19.) a 6000 éves örmény kultúra emlékeit tekinthették meg az érdeklődök vetítettképes előadás keretében. Zsigmond Benedek előadásában kiemelte: a kereszténység először a világon Örményországban lett államvallássá Kr. u. 301-ben, mely óta az egyház szerepe mindig meghatározó volt az örménység életében.

Az örmény hét eseményeit látogatók megismerkedhettek az örmény kódexművészettel, az örmény katolikus liturgiával és csodálatos saragánjaikkal (egyházi zene) az örmény katolikus gyászmise keretében (április 21.). Az örmény írásbeliség (Kr. u. 405) létrejötte, az örmény néptánc bemutatása (április 23.), az örmény irodalom és zene gyöngyszemei (április 25) mind szerepel műsorainkon, örmény származású művészeik közreműködésével.
Az "Ararát" Örmény Néptánc Együttes Szimferopolból érkezett, akik a krímiai örmény diaszpórából származnak. Érdekesség, hogy a hazai történelmi örménység ősei is Krímiában éltek a XIII. században, miután 1239-ben el kellett menekülniük az "ezeregytornyú Ani" székesfővárosból a mongol betörés miatt.

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület 1997-ben alakult, mely elsősorban a trianoni békediktátum következtében Erdélyből áttelepült magyarörményeket fogja össze, de a közösséghez tartoznak más örmény diaszpórából betelepültek is. A hazai történelmi örménység összlétszáma kb. 15-20 ezer fő, akik számára végzett tevékenységgel az örmény gyökerek iránti ragaszkodást, az identitás megőrzését kívánják erősíteni: kulturális programokkal, az Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek ingyenes kulturális és információs havi lapjukkal (XI. évfolyam jelenleg, 1800 példányban), a hagyományok ápolásával, az örmény szertartású római katolikus hitélet ébrentartásával.
A rendezvénysorozat fővédnöke Tarlós István, a Fővárosi Közgyűlés Esélyegyenlőségi, Foglalkoztatáspolitikai és Kisebbségi Bizottság elnöke.

A rendezvénysorozatot az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (EÖGYKE) örmény kisebbségi képviselőiből alakult kerületi és a Fővárosi Örmény Önkormányzata, valamint az Országos Örmény Önkormányzat EÖGYKE frakciója rendezték és támogatták: a Budapest Főváros Budavári-, II. kerületi-, Terézvárosi-, Józsefvárosi-, Ferencvárosi-, XI. kerületi-, XII. kerületi-, XIII. kerületi-, Zuglói-, XV. kerületi- és a XVI. kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat.

Frigyesy Ágnes - fidesz.hu

Szemelvények Nikolaj Hovhanniszján:
Az Örmény Genocídium című könyvéből:

"1948. december 9-én az ENSZ közgyűlése elfogadta a Genocídium bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezményt, amely egy történelmi jelentőséggel bíró nemzetközi dokumentum. Ebben a genocídium politikai irányvonalnak minősül, amely bizonyos népcsoportok elpusztítására törekszik faji, nemzetiségi, vallási alapon: vagy közvetlenül, gyilkosság útján, súlyos testi és szellemi károsodást okozva az említett népcsoportok tagjaiban...
...Nyugat-Örményország a korábban egyesített Örményország nagy részét, kb. 230,000 négyzetkilométert foglalt el. Az örmény lakosság túlnyomó többsége, kb. 2,5 millió ember itt koncentrálódott. Ha figyelembe vesszük azokat az örményeket is, akik a XIX. században Nyugat-Örményországon kívül, szerte az Oszmán Birodalom területén - Isztambulban, a fővárosban, Szmirnában, illetve más városokban és településeken - éltek, akkor az örmények összlétszáma 3 millió volt...
...az Oszmán Birodalom XIX. és kora XX. századi történelmét a sorozatos mészárlások, kínzások és az arabok, szírek, örmények, görögök, bolgárok és más nem török népek méltóságának sárba tiprása jellemezte...
...II. Abdul Hamid által elrendelt örmény vérengzések nem voltak sem véletlenszerűek, sem a szultán szeszélyeiből adódóak. Politikailag kiterveltek voltak. Ő állította fel a következő szabályt: "Az örmény kérdés legjobb megoldása az örmények fizikai megsemmisítése."...

...Az Oszmán Birodalom XIX. századi örmény mészárlásainak csúcspontja az 1894-1896-os vérengzés...
...1894 és 1896 közötti vérontásnak 300,000 főnyi áldozata volt...

...Az idők során szilárd társadalmi réteg alakult ki az Oszmán Birodalomban, mely törökökből, kurdokból és cserkeszekből állt, s mely gyilkosságokra és mészárlásokra specializálódott...

...A turkizmus lett hivatalos ideológiájuk... Célja az volt, hogy előkészítse a politikai, katonai és társadalmi feltételeket, egy kedvező morális és pszichológiai légkört, ahhoz, hogy minden muzulmánt és keresztényt törökké formáljanak át. Ennek kivitelezését három szinten célozták meg: (1) a muzulmán és keresztény népek erőszakos eltörökösítése és a keresztények erőszakos áttérítése az iszlámra; (2) etnikai tisztogatás, mely minden olyan népcsoport erőszakos deportálását jelentette, amely ellenáll a törökösítésnek; (3) egész etnikai csoportok és népek kiirtása, vagyis a genocídium. E politika célja egy tisztán török állam megteremtése volt, mely azon a rasszista elven alapult, hogy a török nép felsőbbrendű...

...az Egység és Haladás Párt ... Szalonikiben tartott 1911-es kongresszusán elfogadott egy végleges döntést a birodalmon belül élő nem-török népek erőszakos törökösítéséről...

...Doktor Nazim, 1914 végén a párt azon titkos ülésén, amelyen az Örmény Genocídiumról szóló végső döntést meghozták, felszólalt: "Az örmény népet mind egyszálig ki kell irtani, hogy egy se maradjon az országunkban, s hogy még a nevüket is elfelejtsük. Most egy háború van készülődőben, s nem lesz több ilyen kedvező alkalom. A nagyhatalmak beavatkozása és a média hangos protestálása el fog sikkadni, és még ha meg is tudják, kész ténnyel fognak szembenézni, s így a problémát végképp lezártuk. Ez alkalommal az örmények totális megsemmisítését kell megcéloznunk, szükséges, hogy mindegyikőjüket elpusztítsuk, a legutolsó emberig. Azt akarom, hogy ezen a földön törökök, és csakis törökök éljenek, s egészében birtokolják azt. A pokolba minden nem-török elemmel, bármi legyen is a nemzetisége vagy a vallása!"
...1915. április 24-én Konstantinápolyban hivatalos vádemelés nélkül letartóztatták és elhurcolták a nyugati örménység elitjét — a Török Parlament (Medzslisz) tagjait, írókat, ügyvédeket, tanárokat, újságírókat, orvosokat, közéleti szereplőket, egyházi személyeket, művészeket ¬- körülbelül 800 embert. Vagy a száműzetésbe vezető útjukon, vagy úticéljuk elérésekor ölték meg őket...

...1915 májusában megkezdődött az örmények tömeges lemészárlása és deportálása Bitlisz, Dijarbakir, Erzurum, Kharberd, Szebasztia és Van vilajetekben, azaz a hat örmény vilajetben, valamint Trabzon vilajetben...

...A török hadsereg osztagai, a belső erők, a rendőrség, a Teskiláti Mahszusze, az úgynevezett cseték, a kurd vezérek fegyveres bandái megszállták a településeket, falvakat és városokat, az örmények házait, megölték a nőket, időseket és gyerekeket, elrabolták vagyontárgyaikat, állataikat - mindent, ami értékkel rendelkezett. Az örmények házait, egész szomszédságokat és falvakat gyújtottak fel...

...Az elűzött örményeket török katonai kísérettel az arab sivatagokba, Szíriába és Mezopotámiába száműzték...
...Nyugat-Örményországban és az Oszmán Birodalom egész területén másfél millió örményt gyilkoltak meg és több százezer embert deportáltak. Az örmények szülőföldje őslakosaitól megfosztottá vált...
"Ugyan ki emlékszik már az Örmény Népirtásra?", ahogyan Hitler mondta 1939. augusztus 22-én, Lengyelország lerohanása előtt, a német vezérkar gyűlésén Obersalzburgban...

...Az Örmény Genocídiumot a világ 15 állama ismerte el hivatalosan: Argentína, Belgium, Olaszország, Kanada, Ciprus, Libanon, Görögország, Hollandia, Szlovákia, Vatikán, Svédország, Svájc, Oroszország, Franciaország és Uruguay.

...Az Örmény Genocídiumot természetesen Örményország és a Hegyi-Karabah Köztársaság is elismerte..."