Angela Merkelnek, az EU soros elnökségét betöltő Németország kancellárjának munkatársai a 26 tagállam képviselőivel elkezdik megvitatni a legfontosabb intézményi reformokat megőrző új szerződés irányelveit. Merkel a júniusi EU-csúcstalálkozón szeretné elfogadtatni az új szerződés kidolgozásának menetrendjéről szóló megállapodást.

Jelentősen egyszerűsödne a dolog, ha a dokumentumot nem neveznék alkotmánynak, így a legtöbb országban a parlament előzetes népszavazás nélkül ratifikálhatná azt. A szerződés a tervek szerint rendelkezne egy alapvetően a tagországok lakosságszámán alapuló szavazati rendszerről, hosszú távú elnökségről és egy külügyminiszteri jellegű posztról, viszont nem térne ki az unió zászlajára, himnuszára és hivatalos napjára, illetve nem tartalmazna fennkölt bevezetőt.

Jóllehet 18 tagállam ratifikálta az eredeti dokumentumot, Franciaország és Hollandia 2005-ben népszavazáson utasította el az alkotmányt, Lengyelország, Csehország és Nagy-Britannia pedig nyíltan kifogásolja a szöveg több pontját. Lengyelország a maga részéről makacsul ragaszkodik a szavazati rendszer megváltoztatásához, és ezzel komolyan gátolhatja a szöveg elfogadását. Németország ugyanakkor semmiképp sem szeretné újra vitára bocsátani ezt a kérdést, amelyet - német megfogalmazás szerint - a kis és a nagy országok közötti kompromisszummal rendeztek.

Uniós tisztségviselők szerint az új francia elnök - bármelyik párt jelöltje kerül is ki győztesként a választásból - támogatni fogja a szavazati rendszerrel kapcsolatos német törekvést. Míg azonban a konzervatív Nicolas Sarkozy egy "miniszerződés" gyors elfogadását látná szívesen, a szocialista jelölt, Ségolene Royal újabb népszavazást szorgalmazna egy módosított, több szociálpolitikai elemet tartalmazó szövegről.

Merkel kancellár már egyeztetni kezdett az alapszerződéssel szemben szkeptikus lengyel és cseh elnökkel abból a célból, hogy előkészítse az utat a végleges szöveg kidolgozásához. Jan Zahradíl, az új alkotmány szövegéről tartandó uniós tárgyalásokon részt vevő cseh küldöttség vezetője a kancellár asszony és Václav Klaus cseh államfő múlt heti megbeszélését követően elképzelhetőnek tartotta, hogy az új dokumentumban kerülni fogják az "alkotmány", illetve "alkotmányos" kifejezéseket, sőt a külügyminiszter posztját a "miniszter" szó kihagyásával fogják meghatározni.

Zahradíl elmondta, hogy a német elnökség 12 pontból álló listát állított össze a "vitatott kérdésekről", amelyeket a tárgyalásokon majd tisztázni kell. Diplomatáktól származó értesülések szerint ezen a listán szerepel az alapjogok felsorolásának sorsa, a többségi döntéshozatali eljárás kiterjesztése az igazságügyi és biztonságpolitikai kérdésekre, valamint az a cikk, amely kimondaná a közösségi jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben.

A szkeptikusok mellett az utóbbi napokban már az alkotmányt támogató országok is fölemelték szavukat. Guy Verhofstadt, Belgium elkötelezetten föderalista kormányfője aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy több ország jelentősen leegyszerűsített "miniszerződés" kidolgozására törekszik.

Németország és az Európai Bizottság erőteljesebben szeretne utalni a szövegben a közösség legújabb prioritásaira, az energiabiztonságra és az éghajlatváltozásra, illetve - a franciák megnyugtatása érdekében - hangsúlyosabbá kívánja tenni a szociálpolitikai rendelkezéseket.

Egyelőre kérdéses annak a holland javaslatnak a sorsa is, miszerint bele kellene foglalni a szerződésbe a tagjelölt országok csatlakozásának feltételéül szabott koppenhágai kritériumokat. Ez azt a célt szolgálná, hogy határozottabban tisztázzák az esetleges török csatlakozás feltételeit.

Az új szerződést kidolgozó kormányközi konferencia októberben, a portugál elnökség alatt fog megkezdődni, és várhatóan decemberig vagy jövő év elejéig fog tartani.


MTI - fidesz.hu