"Hétfőn Moszkvában váratlanul elhunyt Oroszország első elnöke, Borisz Nyikolajevics Jelcin" - fogalmaz a sajtóosztály közleménye, amely szerint a halál oka szív- és keringési elégtelenség. Borisz Jelcin február 1-jén töltötte be 76. életévét. Jelcin nevéhez fűződik a Szovjetunió felbomlása, valamint a demokráciába és a piacgazdaságba való átmenet, sokan mégis úgy emlékeznek rá, mint akinek az elnöksége alatt az ország meredeken hanyatlott.

Ellenmondásos személyiség volt, a kommunista időkben tett szert népszerűségre a korrupció elleni harcra vonatkozó ígéreteivel, de nem volt képes, vagy nem akarta megakadályozni az állami vállalatok magánkézbe adása közben elkövetett fosztogatást. Rendületlenül védelmezte a sajtószabadságot, de a média manipulálásának nagymestere volt. Hivatalában minden hatalmat felhalmozott, amit csak tudott, majd 1999. december 31-i drámai hangú újévi beszédében mindenről lemondott.

Jelcin legnagyobb pillanatai a kitörések volt. Az 1991 augusztusi államcsínykísérlet idején egy harckocsin állt, és ő irányította ugyanazon év december 25-én a Szovjetunió békés felbomlását. Szívproblémákkal küzdve és attól tartva, hogy alulmarad az elnökválasztáson kommunista riválisával szemben, minden erejét kampánya utolsó hetére összpontosította. Az enervált, lábadozó betegből élénk, táncoló jelölt lett.

Jelcin állhatatlan reformer volt, de keveset törődött a mindennapi kormányzás evilági feladataival, és gyakran okolta beosztottjait Oroszország tengernyi gondja miatt. Vezetői képességét gyakran megkérdőjelezték az alkohol iránti vonzalma és gyakori egészségügyi problémái miatt. Szabadpiaci reformokat vezetett be, létrehozta a magánszektort, lehetővé tette a külföldi beruházásokat. Külpolitikájában biztosította az egykori szovjet tömb államainak a függetlenséget, ellenőrizte a haderő- és fegyverzetcsökkentést és meleg kapcsolatokat ápolt a nyugati vezetőkkel.

Habozva lépett fel ugyanakkor a bűnözés és a korrupció ellen, beértve saját elnöki hivatalát. Kormányának gazdasági reformjai következtében több millió orosz szegényedett el. Elnökségének végére az egy főre jutó jövedelem mintegy 75 százalékkal esett vissza, Oroszország népessége pedig 2 millió fővel csökkent.

Jelcin a Kremlbeli intrikák nagymestere volt, és jobban kedvelte a politikai sakkjátszmát a gazdasági és szociális problémák részletes megoldása helyett. Demokratikus hitelét akkor rombolta le, amikor erővel próbált megoldani politikai vitákat; lépését azzal indokolta, hogy az ország egyben tartása miatt volt rá szükség. 1993 októberében harckocsikat küldött a parlamentet megszálló keményvonalasok ellen, akik előzőleg utcai harcokat robbantottak ki Moszkva utcáin.

1994 december végén Jelcin háborút indított a csecsen szakadárok ellen. Több tízezren haltak meg a csecsenföldi konfliktus idején, amely 1996-ban megalázó vereséggel és az orosz csapatok kivonásával ért végét. A háború semmit sem oldott meg, és az orosz csapatok 1999 őszén ismét harcolni kezdtek a szakadár kaukázusi köztársaságban. Hitelének lejáratását az 1988 nyarán bekövetkezett pénzügyi válság tetőzte be 1999 decemberi meglepetésszerű lemondása előtt. Önként távozott a hatalomból, és bocsánatot kért honfitársaitól az elkövetett hibákért.

MTI - fidesz.hu