Az ehhez érkezett hozzászólások közt szerepel egy figyelemre méltó összefoglalása annak, amiért Gyurcsány Ferencet egyesek szeretik:

Szeretem Gyurcsányt, mert:
- tesz valamit,
- megindított valamit,
- kevesebbet lop miniszterelnökként, mint az elődei,
- van valami elképzelése arról, hogy merre kellene elindulni,
- van jövőképe,
- van programja,
- dolgozott már a kormányszférán kívül is,
- saját vállalkozása nyereséges volt,
- manager típus, altruista beütésekkel,
- tud élni a hatalommal,
- időnként vannak emberi megnyilvánulásai is (például káromkodik),
- jól bírja a terhelést, még egyszer sem kellett külföldön gyógykezelni az idegeit.

A hozzászóló jelesre megtanulta a kormányzati kommunikációs leckét, alkalmas vezérfonalnak a Gyurcsány Ferenc politikusi arcélét faragók eszközeinek és eredményességüknek a fölmérésére.

Igazi kommunikációs győzelem

Azzal kezdi önkéntes himnuszköltőnk, hogy azért szereti Gyurcsányt, mert ő "tesz valamit". Hát mit is felelhetnénk erre arról a Gyurcsányról, aki tizennyolc havi kormányzás után azt mondta Őszödön, hogy "egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. [...] Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?" Ez az igazi kommunikációs győzelem! A célszemély nyilvánosan elismeri, hogy nem csinált semmit sem, hívei ellenben meg vannak győződve arról, hogy tesz valamit.

"Megindított valamit" - ez is érdekes érvelés. Oly sok mindent meg lehet indítani, kezdve mondjuk egy katedrális építésén, egészen egy világháborúig, hogy az ember elbizonytalanodnék, mit is indított meg a miniszterelnök. Híve szerint "valamit" - azért szereti hát, amit meg sem tud nevezni. Az idomítás újabb csodája. A szerelmi vallomásban ugyanezt habosítják a "van valami elképzelése arról, hogy merre kellene elindulni, van jövőképe, van programja" állítások is, amelyekhez szintén nem kapcsol a Gyurcsány-fan semmiféle konkrétumot.

A sikeres vállalkozó újabb csokra

Újabb csokrot köthetünk a "sikeres vállalkozó" Gyurcsány köré szőtt pozitív társításokból: "kevesebbet lop miniszterelnökként, mint az elődei, dolgozott már a kormányszférán kívül is, saját vállalkozása nyereséges volt, manager típus". Vajon miből győződött meg a kormányfőnek ez az elkötelezett híve, hogy Gyurcsány kevesebbet lop, mint elődei? Vajon Antall többet privatizált? Horn Gyula mélyebbre nyúlt az államkasszába? Medgyessy Péter gazdagabb volt? Vagy pusztán arról van szó, hogy Kende Pétertől az Élet és Irodalom cikksorozataiig többtonnányi papírt nem hiába nyomtattak tele azzal, hogy Orbán lopott? És vajon miből desztillálta a hozzászóló, hogy Orbán többet lopott, mint Gyurcsány? Hiszen egyiküket sem marasztalta el semmilyen ítélet, sőt vádat sem emeltek ellenük. Az egyetlen dolog, ami Gyurcsány mellett áll, a jobb sajtója. Más szavakkal: sikerült Orbán Viktort olyan sokat és annyi médiumban gyalázni, hogy immár átment a köztudatba a semmi. Ismét a PR ül diadalt.

A "manager" típus mint dicséret (a helyesírás is árulkodik) visszaigazolja azt a besulykolt képzetet, hogy a gazdaság mindennél előbbre való volna. Ez a primitív materializmus, amely miatt hazánk, társadalmunk széthullóban van, ez az angol nyelv iránti szolgalelkűség arra enged következtetni, hogy a Gyurcsány-dicsőítés szerzője megingathatatlanul ragaszkodik azokhoz a társadalmi téveszmékhez, amelyek garantáltan megakadályozzák, hogy egyszer majd jó irányba forduljanak a dolgok, és az élet gyarapodása kezdődhessék meg. Mert azok, akik csökönyösen ragaszkodnak az anyagi javak mindenáron való gyarapításához, bizonyosan meg fogják akadályozni, hogy az ország idővel elindulhasson fölfelé a történelmi emelkedőn. Érdekes érv, miszerint Gyurcsány azért jó miniszterelnök, mert "dolgozott már a kormányszférán kívül is". Döbbenten állunk meg eme rusztikus ostobaság előtt.

Hát tényleg Göbbelsnek van igaza, hogy minél nagyobb egy hazugság, annál inkább elhiszik? Vajon hol látott ez a gyurcsányista született miniszterelnököt? Amióta kimúltak a dinasztiák, ilyen a világon sehol nincs. És ezért is külön lehet ünnepelni Gyurcsányt...

A sikeres üzletember és a jó ember

A másik tévképzet a "sikeres üzletember". Aki hatalmas tőkeinjekciókat kap, méghozzá kizárólag gazdaságon kívüli okokból (előbb a KISZ felosztásakor, utóbb szerencsés házasságai révén), azt sikeres üzletembernek tekinteni - lehet, de minek? Sokkal érdekesebb lenne egyszer megtudni az igazságot Kulcsár Attila titkosszolgálatilag rögzített kijelentéséről, miszerint a "Gyurcsányi" majd mindent elsimít.

A harmadik vonás Gyurcsány portréján a "jó ember". A kereszténydemokraták honlapja is hozott a egy Gyurcsány-jellemrajzot. Ebben a szerző a többi közt azon elmélkedik, hogy Gyurcsány, aki egyszer ministráns volt, sőt hajdan "rendszeresen bérmálkozott", másszor kemény antiklerikális, aki beolvas a pápának, aztán bolgár módra karácsonyol asszonyával, akiről később kideríti, hogy zsidó származású, na szóval ennek a nagy ívű személyiségnek a kapcsán az a hajdani vicc jut eszébe, hogy "szeressen téged a Gyurcsány!". És viszont.

Nyiri János, Magyar Hírlap


fidesz.hu