fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Demokrácia lehet Kubában Castro halála után
2007. április 24., 09:57
Fidel Castro halála után demokratizálódhat Kuba, a kubaiaknak azonban maguknak kell dönteni jövőjükről, egy esetleges külső nyomás nem használna a folyamatoknak - mondta Magdy Martinez-Soliman, az ENSZ Demokrácia Alapjának vezetője az MTI-nek budapesti látogatásán.

A kubaiak a jövőjükről gondolkodnak, a demokratikus átalakuláshoz azonban nem előírásokra, vagy tanácsokra van szükség, egy esetleges külső nyomás ugyanis nem használna a folyamatoknak - hangsúlyozta a diplomata. Magdy Martinez-Soliman szerint a lassúbb átalakulás eredményesebb lehet, és csak akkor lehet tanáccsal szolgálni, ha azt a kubai kormány kéri. Ha pedig ez megtörténik, akkor valószínűleg egy olyan országtól kér tanácsot a karibi ország, amely hasonló nagyságú, népességű és hasonló kihívásokkal küzdött - tette hozzá arra a kérdésre válaszolva, hogy lehet-e szerepe Magyarországnak a folyamatban.

Észak-Korea jövőjéről szólva az ENSZ-alap vezetője kiemelte, hogy az eddigi tárgyalások csak minimális ambíciókat fogalmaztak meg és nem mentek el olyan messzire, hogy politikai nyitásról, politikai fejlődésről legyen szó. "Általánosságban azt mondhatom: a társadalmak jövője az, hogy többpártrendszerben éljenek, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. Biztos vagyok benne, hogy ez egy támogatható jövő lenne az észak-koreaiak többségének; és erről a társadalom döntést is fog hozni, ha megkapja a lehetőséget. A kérdés csak az: hogyan lehet megadni ezt a lehetőséget" - válaszolta a távirati iroda kérdésére a diplomata. Hozzátette: közép- vagy hosszútávon lehet csak a demokratizálódási folyamatról beszélni Észak-Korea esetében.

Az iraki helyzettel kapcsolatban Magdy Martinez-Soliman rámutatott: az iraki nép megkapta a lehetőséget a demokráciára, ugyanakkor hiányzik a biztonság, és egyetlen demokrácia sem élhet túl hosszú távon ilyen helyzetben. A társadalom többsége békét és demokráciát szeretne és csak egy kicsi, de erős kisebbség érdeke az instabilitás - fűzte hozzá. Az MTI azon kérdésére, hogy ilyen helyzetben lehet-e valóban demokráciáról beszélni, a diplomata elmondta: Irakban napjainkban nehezen fellelhetőek azok a vonások, amelyek a demokráciára jellemzőek, de ha összehasonlítjuk a mostani helyzetet a Szaddám Huszein idején tapasztalhatóval, akkor semmi kétség nem fér ahhoz, hogy most például szólás- és gyülekezési szabadság van az országban. Tehát egyfajta foka fellelhető a szabadságnak és a demokráciának Irakban - jelentette ki. Annak ellenére, hogy erőszak és instabilitás van, az emberek mégsem szeretnének az előző rendszerhez hasonlót - mutatott rá Magdy Martinez-Soliman.

A Demokrácia Alap vezetője szerint mára a demokrácia egyetemes céllá vált a világban, mint egy jobb útja a kormányzásnak és a társadalom felépítésének; és habár számos formája van, az alapjai ugyanazok. A demokrácia terjesztése nem pénz kérdése: habár fontos a pénzügyi támogatás, de leginkább politikai szándékra van szükség - mondta Magdy Martinez-Soliman a távirati iroda azon kérdésére, hogy az ENSZ-nek van-e elég forrása a demokratizálódási folyamatok elősegítésére. A diplomata úgy látja, hogy a világszervezetben egyre nagyobb egyetértés van a tagországok között abban, hogy a demokrácia építésének egyre nagyobb szerepet kell kapnia a nemzetközi szervezetben.

MTI - fidesz.hu

Kapcsolódó anyagok:
Cikk: Tiszteletlen volt Castróval: 12 évet kapott