Miközben Magyarországon magas az állami büdzsé hiánya, nem valósulnak meg a gazdaság hosszú távú növekedését elősegítő beruházások. Ilyen körülmények között nem reális az a várakozás, hogy 2009-től megindul a gazdasági fellendülés - vélekedett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tegnapi gazdasági fórumán Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter. A Közép-Európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója szerint amennyiben nem kezdődik minden területen azonnali és mélyreható reform, hazánk a közvetlen térségben sem kerülheti el a leszakadást. Magyarország az új EU-tagországok körében máris nagyon rossz mutatókkal rendelkezik. Bokros Lajos rámutatott: az egy főre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében Szlovákia az idén minden bizonnyal lekörözi hazánkat.

A lengyel és a cseh pénzromlás mértéke az egész EU-ban igen alacsonynak számít, a román és a bolgár gazdaság pedig ígéretes növekedési adatokat produkál. A CEU vezetője szerint megfigyelhető, hogy a komoly növekedést elért országok esetében magas ugyan a folyó fizetési mérleg deficitje, ám az állami büdzsé hiánya csekély, sőt sok helyen többlettel zár. Nálunk azonban a kilenc százalék feletti, Európában példa nélküli költségvetési deficit ellenére sem fűtik a gazdaságot az emelkedő kiadások, az ikerdeficit pedig már egyenesen gátolja a gazdaság növekedését - mutatott rá Bokros Lajos. A szakember úgy vélekedett, hogy bár a magyar munkanélküliségi adatok nem rosszak, ez javarészt a régóta túlméretes közigazgatásnak köszönhető.

Bokros Lajos szerint ugyanakkor a magyar adórendszer az OECD-országok körében a legkevésbé hatékony. Magyarországon az emberek csupán harmada fizet társadalombiztosítási járulékot, ugyanakkor lehetetlen dolog, hogy egy ország kétharmada szegénynek minősüljön - szögezte le a szakember. Bokros Lajos szerint kevesebb választott képviselőre, ám szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokra volna szükség, ma ugyanis - szavai szerint - intézményesített korrupció folyik Magyarországon.

Súlyos gondot okoz hazánkban, hogy a tízmilliós országot alig négy millió adófizető tartja el - mutattak rá felszólalók is a helyzet tarthatatlanságára tegnap a Kockázatok és lehetőségek című konferencián. Túl sok a cég Magyarországon - többek között ebben jelölte meg a növekedő körbetartozási gondok okát Mikael C. Szabo, a Coface Hungary hitelbiztosító ügyvezető igazgatója. Jelenleg több mint 1,2 millió cég működik hivatalosan Magyarországon, ám a hitelképes vállalkozások száma kevesebb mint 30 ezer. Árulkodó adat az is, hogy 550 ezer társas vállalkozásból 540 ezer mikrocég, a maradék tízezer nagy része pedig kis- és közepes vállalkozás. Ugyanakkor a mintegy 500 nagyvállalat zöme, sőt a kicsik fele is külföldi tulajdonban van. A szakember véleménye szerint 10-15 éven belül 350 ezerre csökken majd a hazai vállalkozások száma.

A magyar cégek körében a kereskedelmi tevékenység dominál, a termelés aránya pedig nagyon alacsony. Ma Magyarországon az összes kibocsátott számla 2,9 százalékát nem egyenlítik ki, a tartozásokból adódó leírási veszteség az EU 25 tagországa közül hazánkban a legmagasabb. A tartozási láncok kialakulásából azonban sajnálatos módon az állam is kivette részét - mutatott rá a Coface Hungary vezetője, és példaként az áfavisszatartást, valamint a késedelmes pályázati kifizetéseket említette. Hozzátette: komoly gond, hogy az állami szervek jó része is súlyos tőkehiánnyal küszködik

Magyar Nemzet

fidesz.hu