Az ügy szerdán, az Európai Parlament strasbourgi ülésén hatalmas vihart kavart: a frakciók túlnyomó többsége, pártállástól függetlenül kiállt a liberális politikus mellett. "Minden kollégát megillet a parlamenti mentesség" - mondta a konzervatívok frakcióvezetője, a francia Joseph Daul. A szocialistákat irányító német Martin Schulz szerint "botrány, hogy egy olyan nagy országot, mint Lengyelország, ilyen kormány irányítson." Daniel Cohn-Bendit, az 1968-as franciaországi diákmegmozdulások híres szereplője, a zöldek képviselőcsoportjának társelnöke pedig egyenesen a varsói kormány "sztálinista és fasiszta módszereiről" beszélt, amire azután a lengyel kormánypárt EP-képviselői hangos méltatlankodással válaszoltak.

Lengyelországban már 1997-ben törvény született arról, hogy a kormányzati, parlamenti és más tisztségviselőknek nyilvánosan nyilatkozniuk kell arról, vajon együttműködtek-e a kommunista titkosszolgálatokkal. S ha utóbb kiderül, hogy hazudtak múltjukról, akkor 10 évre eltiltják őket a közhivatal betöltésétől. (Az első, ezzel kapcsolatos beadványról, egy mandátumától megfosztott parlamenti képviselő panaszáról egyébként éppen most kedden döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága, elmarasztalva Lengyelországot, mert nem biztosította a megfelelő eljáráshoz való jogot az illetőnek.)

Az időközben hatalomra jutott Kaczynski-testvérek ultrakonzervatív kormányzása alatt a varsói parlament továbblépett a "kommunistátlanítás" útján: egy újabb törvényben immár nem csak a politikusok, de az igazságszolgáltatásban dolgozók, az egyetemi tanárok, iskolaigazgatók, újságírók számára is kötelezővé tették a nyilatkozat benyújtását. Máskülönben elbocsátás fenyegeti őket: ha pedig kiderül, hogy hazudtak, akkor 10 évre eltilthatják az illetőt a közélettől.

Geremek azt hangsúlyozza, hogy már tett 3 éve, megválasztásakor ilyen nyilatkozatot, s a jogállamiság megcsúfolása, ha most újra ezt követelik tőle. Ráadásul szerinte az új törvény eleve megsérti az erkölcsi szabályokat, fenyegeti a szólás- és sajtószabadságot, az egyetemek autonómiáját. "Elutasítom" - szögezte le az MTI-nek is elküldött közleményében, hozzátéve: nem fogja alávetni magát e szabályozásnak. (A Dziennik című varsói napilap szerint az 51 lengyel EP-képviselő közül egyedül Geremek nem adta le a megadott határidőre, április 19-ig nyilatkozatát.)

Az Európai Parlament szerda délelőtti ülésén elnöklő francia Pierre Moscovici egyébként közölte: egyelőre nem kaptak értesítést a varsói kormánytól arról, hogy az döntést hozott volna Geremek mandátumának visszavonásáról. De ha erre a lépésre mégis sor kerül, akkor Moscovici szerint a parlament jogi bizottsága "tiszteletben fogja tartatni" a szervezet függetlenségét - amivel nyilván arra utalt, hogy az Európai Parlament aligha fog beleegyezni a mandátum visszavonásába.

MTI - fidesz.hu