A vitában felszólalva Szent-Iványi István (SZDSZ) hangoztatta: világossá kell tenni, hogy "az uniós intézményi reformok nem használhatók ürügyként Horvátország felvételének indokolatlan halogatására". Schmitt Pál (Fidesz) az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottság elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy "Horvátországra a vele szomszédos nyugat-balkáni országok, amelyek szintén célul tűzték ki az uniós csatlakozást, mint követendő példára tekintenek".

Horvátország 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A 35 csatlakozási fejezet átvilágítása 2006 októberében lezárult, a tárgyalásokat formálisan hat fejezetben kezdték meg, kettőben (tudomány és kutatás, valamint oktatás és kultúra) pedig már ideiglenesen le is zárták.

Ez az első országjelentés, amelyet az EP Horvátországról készített. Az elfogadott dokumentum szerint a horvát gazdaság többé-kevésbé rendben fejlődik, a reformok megfelelően haladnak, de aggasztó a lakosság csökkenő lelkesedése az unió iránt. Zágrábnak rendeznie kell határvitáit is.

Az EP liberális frakciója nevében felszólaló Szent-Iványi István leszögezte: Horvátországnak a hosszú választási kampánytól függetlenül folytatnia kell a szükséges reformokat, ha valóban az a célja, hogy állampolgárai már szavazhassanak a 2009-ben soron következő EP-választásokon. Természetesen vannak területek, ahol a horvát kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie, különösen a közigazgatási reform, a szabad piacgazdaság megteremtése, a menekültek visszatérése és a környezetvédelem vonatkozásában. Megnyugtató módon rendezni kell a nyitott területi és egyéb politikai természetű kérdéseket Horvátország és szomszédjai között, szükség esetén harmadik fél igénybevételével" - tette hozzá.

Schmitt Pál úgy vélte: az Európai Parlament kötelessége, hogy az európai értékek mellett elkötelezett szövetségesét minden lehető eszközzel támogassa, és világos, biztató üzenetben késztesse a szükséges reformok végrehajtására. Minden területen jelentős előrelépés történt annak érdekében, hogy teljesüljenek a csatlakozás politikai, jogi és gazdasági kritériumai. A kormány hatékony lépéseket tesz a korrupció felszámolására, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformjára. Jelentős eredményeket ért el a menekültek visszatérésében, a kisebbségek jogainak biztosításában, illetve a regionális együttműködés terén - hangoztatta a magyar képviselő. Egyúttal úgy vélte, "Horvátország csatlakozása már eddig is túl sok késedelmet szenvedett". Ennek következménye szerinte az, hogy az Európai Unió népszerűsége a lakosság körében alacsony.

MTI - fidesz.hu