Nem látták még olyan rossznak a magyar gazdaság állapotát a német cégvezetők és befektetők, mint most. Erről tanúskodik a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves felmérése, mely szerint a gazdasági szereplők főleg a hazai gazdaságpolitikával kapcsolatosan fogalmaztak meg éles kritikát. A kamara minden évben elkészíti a felmérést, amelyben többek között arra is rákérdez, hogy a német befektetők hogyan ítélik meg saját vállalatuk, valamint a magyar gazdaság helyzetét. Az Info Rádió tudósításából az is kiderül, hogy a vállalatvezetők a saját helyzetük tekintetében derűlátóbbak, főleg azoknál a termelő cégeknél, amelyek exportra gyártanak termékeket. A szolgáltató és a kereskedelmi cégek azonban igencsak pesszimisták - közölte a rádióban Dirk Wölfert, a német-magyar vegyes kamara kommunikációs vezetője.

Borúlátók a magyar cégvezetők - erről árulkodik a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég tegnap nyilvánosságra hozott elemzése is. A 140 felsővezető bevonásával, valamint 450 nagyvállalat és 12 meghatározó gazdasági szektor fejlődésének elemzésével készült, Közép-Európa 2016 című tanulmány szerint a magyar vállalatvezetők a legpesszimistábbak az új EU-tagországok körében. Miközben a közép- és kelet-európai országok topmenedzserei 2016-ig jelentős növekedésre számítanak a térségben és Európában is, addig a magyar cégvezetők visszafogottak, és alig-alig reménykednek pozitív eseményekben.

A legbizakodóbbak a lengyel, a horvát és a román vállalatvezetők voltak. A magyar menedzserek optimizmusa ennek éppen a fele: a mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán 1,16-ra becsülték a hazánk előtt álló lehetőségeket, míg a térség átlaga jóval magasabb, 1,85 volt. További szomorú adat, hogy a magyarok a hazai gazdaság helyzetét látták a legsötétebben: a megítélés itt már kifejezetten negatív, mínusz 0,2 volt.
- Világosan megjelenik tehát az a bizonytalanság, amely a megszorítócsomagot övezte az adatok múlt év végi felvételekor - mutatott rá Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. Az elemzésből az is kiderül, hogy míg a térségi vállalatok többsége regionális növekedésben bízik, a magyar cégek túlnyomó része konszolidációs időszakot él át, s javarészt visszahúzódó lépéseket tesz. Árulkodó jel az is, hogy a magyar menedzserek többsége szerint a következő tíz évben csökken a munkahelyek száma az országban.

Magyar Nemzet - fidesz.hu