"És elég lenne azt mondani - elnézést kérünk. A szlovák parlament bocsánatot kért a zsidóktól a holokausztért, a németektől a kitelepítésekért, de a magyaroktól máig nem. Tőlünk mindenki jogosan elvárja, hogy lojálisak legyünk az állam iránt. Ezt már sokszor bizonyítottuk. A másik oldalon miért ne jöhetne egy gesztus, amely politikailag és erkölcsileg is helyes? Nem kell emögött más összefüggéseket keresni" - nyilatkozta Csáky Pál.

A szlovákiai magyar politikus úgy véli, hogy ebben az ügyben is lehetséges "értelmes megoldást" találni. Példaként a szlovákiai zsidók kárpótlását említette, amelynek forgatókönyvét miniszterelnök-helyettesként saját maga dolgozta ki. A kormány 700 millió koronás pénzalapot hozott létre a központi bankban, amelyet 15 évig használhat a zsidó hitközség. Ilyen megoldásra kerülhetne sor például a magyarok esetében is. A pénzalapot pedig a szlovákiai magyar közösség kulturális szükségleteire lehetne felhasználni - fejtette ki Csáky Pál, aki a közelmúltban került a szlovákiai magyarok egyetlen politikai pártjának az élére az addig elnöklő Bugár Béla helyett.

Csáky Pál az interjúban visszautasította, hogy a szlovákiai magyarok területi autonómiát akarnának, s hogy állítólag csak arra várnak, megszerzi-e Koszovó a függetlenségét, amit precedensnek lehetne tekinteni. A politikus ugyanakkor úgy látja, hogy a szlovákiai magyarok a Dzurinda-kormányok idején, amelynek az MKP is tagja volt, "nyugodtabbak" voltak, s jobbak voltak a magyar-szlovák kapcsolatok. Most Csáky szerint érezni, hogy a Szlovák Nemzeti Párt tagja az új kormánynak.

A cseh sajtó az MKP élén történt őrségváltással összefüggésben korábban úgy vélte, hogy most a párt radikálisabb szárnya került hatalomra. A Právo című baloldali lap csütörtöki kiadásában tényszerűen arról tájékoztat, hogy Szlovákiában aláírásgyűjtés indult a Benes-dekrétumok következtében meghurcolt magyarok kárpótlási követelésnek a támogatására.

MTI - fidesz.hu