A kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta, amely csütörtöktől szombatig Belgrádban és Koszovóban a dél-szerbiai tartományban uralkodó helyzet felől kíván tájékozódni.

A magyar példát - amelyet a horvátországi szerbekével és a spanyolországi katalánokéval egészített ki - azért hozta fel, mert a francia ENSZ-nagykövet szerint Koszovó kérdésében két nemzetközi jogelv ütközik: a területi integritás tiszteletben tartása, és a független államok önrendelkezési joga.

Vojislav Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában - akárcsak a korábbi Jugoszláviában - azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk: Albánia.

Az orosz kezdeményezésre létrejött küldöttség feladata az, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a dél-szerbiai tartományban kialakult helyzettel azután, hogy a BT több tagállama nem fogadta el a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget javasló, Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott által készített javaslatot. A főleg ENSZ-nagykövetekből álló küldöttség szerdán Brüsszelben a NATO és az EU vezetőinek Koszovóra vonatkozó elképzeléseit ismerte meg, csütörtök estig Belgrádban tartózkodik, majd tovább megy Koszovóba, s szombaton utazik Bécsbe, hogy meghallgassa Martti Ahtisaarit is.

A Vojislav Kostunicával folytatott megbeszélésen - a dél-afrikai nagykövet kérdésére adott válaszban - felmerült annak a lehetősége, hogy az Ahtisaari-javasolta ellenőrzött függetlenség helyett Koszovó kapjon ellenőrzött autonómiát. A javaslatot kifejtve a szerb kormányfő azzal érvelt, hogy a függetlenség - még ha ellenőrzött is - soha nem vonható vissza jogsértés nélkül, megadása végleges, megmásíthatatlan döntés, míg az autonómia biztosítása egy fejlődési folyamat kezdete. Abba mindig be lehet avatkozni anélkül, hogy az megsértené a nemzetközi jog előírásait.

Nagy-Britannia ENSZ-nagykövetének a helyettese Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárra hivatkozott, aki szerint Koszovó autonóm státusa azért kivihetetlen, mert annak a felügyelete túl sok katonát igényel. Vojislaj Kostunica ezt az érvet visszautasította, s emlékeztetett rá, hogy a NATO 1999-ben a Szerbia elleni légi háború abbahagyását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy minden szerb rendőr és katona elhagyja Koszovót, ahová bevonul a NATO irányította, s attól kezdve a tartomány békéjéért és biztonságáért egyedül felelős nemzetközi haderő, a KFOR.

MTI - fidesz.hu