Számos neves személyiséget hívtak meg a megemlékezésekre, köztük az argentin Adolfo Pérez Esquivelt, a Nobel-békedíj 1980-as kitüntetettjét, Juan José Ibarretxét, a baszk autonóm kormány fejét és számos olyan város - köztük Hirosima, Volgográd (a volt Sztálingrád) és Varsó - polgármestereit, amelyekben nagy pusztításokat végzett a háború. Ibarretxe köszöntötte a szőnyegbombázás néhány túlélőjét, majd Miguel Ángel Aranazzal, Guernica polgármesterével együtt megnyitott egy kiállítást, amelyen fotók és festmények láthatók a bombázás előtti és utáni városról. Guernica a békéért címmel több nyelven felolvastak egy nyilatkozatot.

A megemlékezés előestéjén a baszk autonóm kormány feje követelte, hogy Madrid hivatalosan kérjen bocsánatot a baszkoktól ezért a "Spanyolország nevében elkövetett bűntettért". A baszk kormány azt is követeli, hogy állítsák ki legalább ideiglenesen a baszk kisvárosban Pablo Picasso 1937-ben festett Guernica című műalkotását, amely jelenleg a madridi Zsófia Királyné múzeumban található. (A múzeum szerint a kép szállítása kockázatos lenne, az alkotás könnyen károsodhatna közben.)

A barbárság ellen tiltakozó monumentális Picasso-kép megszületésének történetét mutatja be egy spanyol kezdeményezésre rendezett kiállítás Berlinben. Jacobo Armefejezetével kapcsolatban.

A franciaországi baszkok is megemlékeztek az évfordulóról. Bayonne-ban kiállítás nyílt meg csütörtökön a barbárság szimbólumává vált szőnyegbombázással kapcsolatos történelmi dokumentumokból és műalkotásokból.

A spanyol polgárháború (1936-39) második évében, 1937. április 26-án Guernica háromnegyed részben elpusztult; mintegy 1600 civil vesztette életét, több százan megsérültek, mert a Francisco Franco nacionalista erőit támogató nácik légiereje porrá bombázta a történelmi kisváros nagy részét. A guernicai szőnyegbombázás volt az első olyan eset Európa történetében, amelyben egy légitámadás egy város polgári lakosságát vette célba, és módszeresen lerombolta a város épületeinek zömét.

MTI - fidesz.hu