Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor teljes joggal követelhetnek hasonló elbánást a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is - közölte csütörtökön Belgrádban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök.

A szerb kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta, amely csütörtöktől szombatig Belgrádban és Koszovóban a dél-szerbiai tartományban uralkodó helyzet felől kíván tájékozódni.

A horvátországi szerbek és a spanyolországi katalánok is szóba kerültek

A magyar példát - amelyet a horvátországi szerbekével és a spanyolországi katalánokéval egészített ki - azért hozta fel, mert a francia ENSZ-nagykövet szerint Koszovó kérdésében két nemzetközi jogelv ütközik: a területi integritás tiszteletben tartása, és a független államok önrendelkezési joga.

Vojislav Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában - akárcsak a korábbi Jugoszláviában - azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk: Albánia.

A német nagykövet nemrégiben a Vajdaságot hozta fel példaként

Érdekes, hogy a koszovói albánok példája nemrégiben a belgrádi német nagykövetet ihlette olyan magyar párhuzamokra, amelyeket aztán utólag módosítania kellett. Andreas Zoebel néhány két hete arról beszélt, hogy a szerbek makacskodása a koszovói kérdésben destabilizálhatja az országot.

Zoebel akkori nyilatkozata szerint ha a szerbek maguknak követelik Koszovót, akkor ezen logika szerint a Vajdaságot is visszakérhetné Magyarország. A magyar külügyminisztérium akkor úgy nyilatkozott az Indexnek: Budapes külön kezeli Koszovót és a Vajdaságot, nem kapcsolja össze Koszovó sorsának rendezését a magyar kisebbség helyzetével a Vajdaságban. Időközben a német nagykövet már elnézést kért a nem világos fogalmazás miatt, szerinte ugyanis félreértették őt.

ENSZ-nagykövetek jártak Kostunicánál

Visszatérve Kostunica mostani kijelentésére, a szerb kormányfő azt az ENSZ-küldöttséget fogadta csütörtökön, amely orosz kezdeményezésre jött létre, és amely főleg ENSZ-nagykövetekből áll.

A dél-afrikai nagykövet kérdésére adott válaszában Kostunica most azt felvettette, hogy az Ahtisaari-javasolta ellenőrzött függetlenség helyett Koszovó kapjon ellenőrzött autonómiát. A javaslatot kifejtve a szerb kormányfő azzal érvelt, hogy a függetlenség - még ha ellenőrzött is - soha nem vonható vissza jogsértés nélkül, megadása végleges, megmásíthatatlan döntés, míg az autonómia biztosítása egy fejlődési folyamat kezdete. Abba mindig be lehet avatkozni anélkül, hogy az megsértené a nemzetközi jog előírásait.

Túl sok katona kell Koszovóba

Nagy-Britannia ENSZ-nagykövetének a helyettese Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárra hivatkozott, aki szerint Koszovó autonóm státusa azért kivihetetlen, mert annak a felügyelete túl sok katonát igényel.

Kostunica ezt az érvet visszautasította, s emlékeztetett rá, hogy a NATO 1999-ben a Szerbia elleni légi háború abbahagyását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy minden szerb rendőr és katona elhagyja Koszovót, ahová bevonul a NATO irányította, s attól kezdve a tartomány békéjéért és biztonságáért egyedül felelős nemzetközi haderő, a KFOR.

index.hu - fidesz.hu