Mint mondta, ez ellentétes is lenne a Franciaország által vallott értékekkel, a más országok szuverenitásának, nemzeti függetlenségének és területi épségének tiszteletével.

Az előző napon a fanatikus szunnita muzulmán tálibok (Afganisztán korábbi urai) egyik szóvivője azt mondta, hogy nem folynak érdemi tárgyalások köztük és a francia kormány képviselői között az április 3-án, az ázsiai ország délnyugati Nímrúz tartományában elrabolt túszok szabadon bocsátásáról, illetve az ehhez szabott tálib feltétel teljesítéséről.

A francia diplomácia vezetője csak annyival reagált erre pénteken az Europe 1 francia rádiónak adott nyilatkozatában, hogy a párizsi kormány mindent megtesz az Afganisztánban elrabolt két francia állampolgár gyors kiszabadulásáért.

A tálibok április 20-án egy hetet adtak internetes ultimátumukban a francia kormánynak az Afganisztánban állomásozó francia katonák kivonására. Mivel bizonytalanság volt a határidő értelmezésében, a tálibok egy szóvivője telefonon közölte péntek reggel a francia hírügynökség egyik tudósítójával, hogy nem aznap jár le a határidő, amint sokan feltételezték, hanem szombaton.

A francia elnökválasztási verseny éllovasa, Nicolas Sarkozy kijelentette csütörtökön, hogy fontolóra veszi az Afganisztánban állomásozó francia erők kivonását, ha államfővé választják az elnökválasztás május 6-i második fordulójában. Azt mondta a France 2 televíziónak adott nyilatkozatában, hogy helyeselte Jacques Chirac távozó államfő múlt év végi döntését, amellyel kivonta a francia különleges szolgálatok 200 emberét Afganisztánból. A konzervatív elnökjelölt hozzátette, hogy maga is ilyen irányban kíván haladni, ha megválasztják elnöknek.

Mintegy ezer francia katona állomásozik Afganisztánban a NATO vezette, 37 ezer fős nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kötelékében.


MTI - fidesz.hu