Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor azt teljes joggal követelhetik a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is - jelentette ki Belgrádban Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök.

A magyar példát - amelyet a horvátországi szerbekével és a spanyolországi katalánokéval egészített ki - azért hozta fel, mert a francia ENSZ-nagykövet szerint Koszovó kérdésében két nemzetközi jogelv ütközik: a területi integritás tiszteletben tartása, és a független államok önrendelkezési joga.

Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk, Albánia.

A kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta, amely szombatig a Belgrádban és Koszovóban uralkodó helyzetről tájékozódik azután, hogy a BT több tagállama nem fogadta el a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget javasló, Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott által készített javaslatot. A főleg ENSZ-nagykövetekből álló küldöttség szerdán Brüsszelben a NATO és az EU vezetőinek Koszovóra vonatkozó elképzeléseit ismerte meg, és látogatása végeztével Bécsbe utazik, hogy meghallgassa Martti Ahtisaarit is.

A szerb miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen felmerült, hogy ellenőrzött függetelnség helyett Koszovó kapjon ellenőrzött autonómiát. A kormányfő azzal érvelt, hogy a függetlenség - még ha ellenőrzött is - soha nem vonható vissza jogsértés nélkül, megadása végleges, megmásíthatatlan döntés, míg az autonómia biztosítása egy fejlődési folyamat kezdete. Abba mindig be lehet avatkozni anélkül, hogy az megsértené a nemzetközi jog előírásait.


stop.hu - fidesz.hu