A diákkört 1957-ben hozták létre a cseh fővárosban tanuló szlovákiai magyar főiskolások és egyetemisták, s az dacolva az elmúlt öt évtized történelmének viharaival máig is működik és szinte élő legendává vált. Az Ady Endre nevet a hatvanas évek közepén vették fel az abban az időben már rendszeresen összejáró prágai magyar diákok - mondta el az emlékünnepségen Duka Zólyomi Árpád, az Európai Parlament képviselője, aki akkoriban a klub vezetője volt.

Tánczos Zsolt, az AED mai elnöke a volt klubvezetőkkel tartott péntek esti találkozón a Prágai Magyar Kulturális Intézet zsúfolásig megtelt nagytermében elmondta: jelenleg mintegy 250 tagjuk van, akik rendszeresen összejárnak és különféle kulturális, társadalmi valamint sporteseményeket szerveznek. Ilyenek például a gólyaavatás, a Rimet foci kupa, a Klampár Tibor és a Polgár lányok asztaltenisz bajnokság, a március 15-e alkalmával megrendezett nagy "márciusi buli", amelyre a szlovákiai, magyarországi és erdélyi magyar diákkörök képviselői jönnek Prágába. Népszerűek a közös színház- és múzeum látogatások, kirándulások, vagy a rendszeres pénteki összejövetelek a Hrádek nevű, a magyar fiatalok között mára már legendássá vált prágai kocsmában.

Az Ady kör mellett - a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége prágai helyi szervezetének támogatásával - néhány éve újra megalakult a Nyitnikék néptánccsoport is. Ezen a néven már a hetvenes években is nagysikerű néptánc csoport működött Prágában. A szombat esti hivatalos ünnepség és közös vacsora keretében a két együttes tagjai közösen táncoltak. Az Adysoknak 1994 óta Knédli néven "rendszertelenül" megjelenő lapjuk is van.

Az egykori klubelnökök találkozóján elhangzott: az AED komoly szerepet játszott a felvidéki magyarság életében is. A hatvanas évek második felében az AED volt az egyik legfőbb kezdeményezője a Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozásának, amelyet az 1968-as "prágai tavaszként" ismert reformmozgalom erőszakos eltiprása után az akkori kommunista hatalom betiltott. A hatvanas évektől kezdve az adysok felvidéki magyar honismereti túrákat is szerveztek, amelyeket később a hatóságok szintén betiltottak. Ugyancsak a hatvanas évektől kezdve a klub rendszeresen tájékoztatja a szlovákiai magyar középiskolákat a prágai és a csehországi továbbtanulási lehetőségekről.

A hetvenes évek első felében az AED gyakorlatilag "illegálisan" működött, hiszen nem volt tagja a rendszer által 1970-ben újonnan létrehozott Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Az évtized végén aztán a szlovákiai magyarok kulturális szervezete, a Csemadok karolta fel az adysokat, s a klub a Csemadok érsekújvári helyi szervezetének Prágába kihelyezett "tagozataként" működött immár törvényesen - fejtette ki Salamon Lívia, aki mint egyedüli nő a hetvenes évek második felében állt a klub élén.

A szövetségi csehszlovák állam kettéválása (1993) után egy időre megcsappant a prágai magyar diákság száma, mert a csehországi tanulásért a szlovákiai állampolgároknak fizetniük kellett. Miután azonban újra ingyenes lett a csehországi tanulás, a prágai főiskolákon és egyetemeken ismét mintegy 300-ra nőtt a felvidéki magyar fiatalok száma, s az AED helyzete is újra megszilárdult.

A szocialista évtizedekben egyszer-kétszer magyarországi elnöke is volt az AED-nek, de voltak olyan időszakok is, amikor Budapest hivatalosan "nem tanácsolta" a magyarországi magyar diákok kapcsolattartását az adysokkal.

A prágai magyar diákélet jelenét és múltját fénykép és dokumentum kiállítás mutatta. Bővebb információkat az érdeklődő az Ady Endre Diákkör hivatalos honlapjáról szerezhet, amely a http://aed.klenot.cz/web/ címen található a világhálón.


MTI - fidesz.hu