Két hete Ankarában volt tömeges méretű tüntetés: akkor 300 ezer ember tüntetett a kormány iszlámbarát politikája ellen.

"Törökország világ és világi is marad" - harsogták a vasárnapi megmozdulás résztvevői, miközben végigvonultak a Boszporusz parti metropolis utcáin.

A tüntetést több mint egy hete hirdették meg, de csak egy nappal azt követően tartották meg, hogy Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kormánya visszautasította a hadsereg szokatlanul éles hangú közleményét, amely szerint a fegyveres erők aggodalommal figyelik az elnökválasztás körül kialakult helyzetet, s emlékeztetnek rá, hogy a katonaság hivatott megoltalmazni a világi állam eszméjét Törökországban. A kormány a figyelmeztetést a demokrácia ügyébe való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette.

Gül a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) államfőjelöltje pénteken az ankarai parlamentben nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást az elnökválasztás első fordulójában. A következő fordulót szerdán tartják, és még akkor kétharmados többség kell majd az elnök személyének megválasztásához. Ha viszont ez a forduló sem hoz eredményt, úgy a törvényhozás tagjai május 9-án szavazhatnak ismét, de ekkor már elegendő lesz az egyszerű többség is a döntéshez. Gül az egyetlen elnökjelölt, de a hadsereg erős kétségeit hangoztatja személye miatt, utalva iszlámbarát politikájára.

Az Európai Unió viszont arra intette a török hadsereget, hogy ne ártsa bele magát a napi politikába, és a mostani kötélhúzásban annak próbakövét látja, hogy a fegyveres erők milyen mértékben tartják tiszteletben a demokráciát az EU-ba törekvő országban.

A török hadsereg az elmúlt 50 évben eddig négyszer menesztette államcsíny révén a hivatalban lévő kormányt. Legutóbb, 1997-ben Necmettin Erbakan ugyancsak iszlámbarát kabinetje kényszerült távozni a hatalomból a fegyveres erők beavatkozása nyomán.

Ahmet Necdet Sezer jelenlegi elnök megbízatása május 16-án jár le. Tekintve, hogy az AKP van többségben a török törvényhozásban, amely hatáskörei közé tartozik az államfő megválasztása is, szinte bizonyosra vehető, hogy a kormányon lévő párt előbb vagy utóbb eléri, hogy jelöltje, vagyis Gül kerüljön a legmagasabb közjogi méltóság tisztébe.

A pénteki szavazásról azonban számos ellenzéki képviselő távol maradt, és ezért a legnagyobb politikai ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) a voksolás érvénytelenítését kérte az alkotmánybíróságtól. Indoklása szerint a szavazás időpontjában az összes képviselő kétharmadánál, vagyis 367 főnél kevesebben, mindössze 361-en tartózkodtak az ülésteremben. A bírák hétfőn vizsgálják meg a CHP beadványát, amelynek ha helyt adnak, 90 napon belül parlamenti választásokat kell kiírni Törökországban.


MTI - fidesz.hu