fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Nem tudunk közlekedni?
2007. május 3., 09:40
A számok régóta ismertek és döbbenetesek. Magyarországon évente egy kistelepülésnyi, 1300 ember hal meg valamilyen közlekedési balesetben. Ezzel Európában a sereghajtók közé tartozunk. Miközben az Európai Unió országaiban javul a közlekedési morál, kevesebb a baleset és az úti halál, addig Magyarországon idén 30 százalékkal többen haltak meg balesetben, mint tavaly ilyenkor, és hét éve folyamatosan növekszik a közlekedési balesetek száma. A radio.hu írása.

A rendőrség májustól az év végéig hangsúlyos jelenlétet ígér, és a szabályok szigorú betartatását. Elsősorban a gyorshajtókra vadásznak majd, de ellenőrzik az alkoholfogyasztást és a biztonsági öv használatát is. Kérdés: mire elég ez? A műsorban erről beszélgetett Mészáros Ferenc, a Magyar Autóklub munkatársa, Dulin Jenő közlekedéspszichológus, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészetének vezetője, Pausz Ferenc.

- Elég ez a mostani akció, amire a rendőrség készül önök szerint? Mert sokan szkeptikusak, azt mondják, hogy minden kilométerkő és minden fontosabb út mellé úgysem lehet az állandó rendőri jelenlétet biztosítani.

- A szakma azt mondja, hogy a közlekedésbiztonság az útból, a járműből, a technikából és az emberből áll. Én azt mondom, hogy az úttal lehet sok mindent javítani, autópályákon lényegesen kevesebb a baleset. A technikáról lehet beszélni, hogy egy forradalmi változás történt az országban a járművek tekintetében, hiszen a 20 évvel ezelőtti járművek és a mostaniak ég és föld, de mégis azt mondom, hogy az ember az, amelyikkel keveset foglalkozunk, és ezek az emberek, akik ma közlekednek - tisztelet a kivételnek - egyre kevésbé toleránsak, egyre kevésbé tartják be azokat a szabályokat, amelyeket be kellene tartani saját maguk és mások érdekében, és ilyenkor vetődik fel, hogy akkor mit lehet csinálni. Kénytelen azt mondani az ember, hogy igen, szigort kell alkalmazni, hogy ezek a szabályok ha egyszer morálisan nem követhetők, akkor igenis a szigor útján kell betartani őket - vélekedett Mészáros Ferenc.

- Miért vagyunk ilyenek, amilyenek? Amikor elmegyünk külföldre, sokkal nyugodtabb a közlekedés, aztán hazajövök, és fölveszem ezt az őrült tempót. Mi magyarok ilyenek vagyunk, vagy más okai vannak?

- Nemcsak a magyarok ilyenek, az emberek ilyenek. Az egyik nagyon fontos tényező az úgynevezett utánzás. Tehát, ha én valamit csinálok, akkor a másik azt próbálja utánozni - mondta Dulin Jenő. Egy klasszikus kísérlete ennek az, amikor megáll két ember az utcán és fölnéz az égre, akkor a többiek odamennek, és azok is nézik az eget. Pedig ez egy butaság. A közúton pontosan ugyanez történik: ha valaki gyorsan megy, a másik megy a nyomában. Ha annak egy nagyobb, erősebb kocsija van, akkor nemcsak hogy utoléri, hanem leszorítja az útról például.

- De ennek ellentmond az, hogy ha egy külföldi rendszámú autót látok, az ugyanúgy betartja az 50 kilométert Magyarországon is, mint otthon, és nemcsak azért, mert otthon nagyon megbüntetik ha nem tartja be, hanem mert már beleivódott, hogy így kell közlekedni.

- Én azt gondolom, hogy azért sokkal szabadabban viselkednek azok a külföldi állampolgárok, akik fejlettebb vagy magasabb szintű közlekedési morállal rendelkeznek. Nálunk nincs rend - hangsúlyozta Dulin Jenő. Biztos, hogy a jelenlét, a szigorúság és a változatos jelenlét nagyon fontos tényező. Arról van szó, hogy a közlekedőknek 8-10 százaléka kockázatvállaló, renitens magatartást tanúsít az utakon, ezek sorozaton szegik meg a szabályokat. A dolog lényege, hogy ma Magyarországon vannak olyan rendelkezések, olyan törvények, olyan jogszabályok, amelyek alkalmasak arra, hogy a közúton renitenskedő, nem megfelelő magatartást tanúsító embereket kiszűrjék. Ez pedig a pontrendszer. Az ezzel összefüggésben lévő másfajta dolog a pályaalkalmasságnak a kérdése, mert nagyon sok ember azért viselkedik így, mert pszichológiai szempontokat figyelembe véve nem alkalmas. Meg lehet tanítani. Az alapvető kérdés, hogy megtanították-e vajon. Nagyon sok ember azzal a tudással rendelkezik, mint 30 vagy 15 évvel ezelőtt. Az a KRESZ, amelyik 15 évvel ezelőtt érvényes volt, annak nagyon kis része érvényes ma már, mert nagyon sok minden megváltozott. Az emberek nem tartanak lépést a fejlődéssel.

- Például Ausztriában önként vállalják a vezetők, hogy egy-két évente önképzésen vesznek részt, hogy felfrissítsék az ismereteiket. Pausz úr, 2700 munkatársa van. Mennyien vesznek részt ebben a december végéig tartó akcióban, mert azt mondják a szakemberek, hogy semmi értelme nem lesz ennek, hogyha ez a rendőri jelenlét nem lesz folyamatos és állandó.

- A feltételrendszer, az energiáink meddig tartanak ki, hogy ezt a folyamatos jelenlétet ilyen létszám mellett biztosítani tudjuk? Ezt a 2700 főt csökkenteni kell néhány százzal, és utána el kell osztani öttel, és utána beszélhetünk arról, hogy egy-egy napszakban hányan vannak kinn az utakon.

- Kevesen vannak, és ön szkeptikus.

- Nem vagyok szkeptikus, én csak a tényeket vázoltam, hogy mire tudunk támaszkodni, és milyen lehetőségeink vannak, de nem kérdés az, hogy nekünk meg kell tennünk mindent a lehetőségeinkhez mérten.

- Nincs olyan szakma a világon, amelyben továbbképzés nem szükséges annak, aki azt műveli. Mindenki tudja, hogy a járművezetés egy veszélyes üzem. 30-40 éve jogosítványt szerzett emberektől meg sem kérdezzük, hogy mire emlékszel még. A továbbképzés nincs számon kérve, de ehhez törvény kell, mert önmaguktól nem jönnek el az emberek - tette hozzá Mészáros Ferenc.

- Arról nem is beszélve, hogy az autóvezetői oktatás színvonala milyen lett Magyarországon, hogy egymással versengenek, egymás alá ígérnek, gyors jogosítvány egy-két hét alatt. Kérdés, hogy ezek után a vezető kimegy a friss jogosítványával, akkor hogyan tud közlekedni - bár a számok azt mutatják, hogy a legtöbb balesetet azok okozzák, akik tíz éven túl szereztek jogosítványt.

- Ez nem fedi a valóságot. Én minden héten dolgozom egy utánképzési feltárási munkában, ahol többek között az ember KRESZ-tudását, színvonalát megmérik. Itt mindenkinek meg kell oldani egy tesztet, ezzel a KRESZ-tudás ismeretének a színvonalát mérik meg. Azt tapasztalom, hogy a jelentkezőknek a 60 százaléka se tudja azt a teljesítményt nyújtani, ami elvárható lenne. Olyan, hogy hibátlanul megold egy tesztet, félévenként egy-egy alkalommal fordul elő, és az alapminimum, hogy átmenjen ezen a vizsgán, az 15 tévesztési lehetőség. Rengetegen vannak 30-40-50 tévedéssel - mondta Dulin Jenő.

- Ez is azt támasztja alá, hogy utánképzés kellene.

- Nem véletlen, amikor társaságban azt mondják, hogy neked szerencséd volt, mert télen szerezted a jogosítványod. Igenis, kell beszélnünk arról is, hogy nem nagyon tudunk vezetni. Pár évvel ezelőtt egész nyáron alig volt csapadék, és szeptember elsején leesett az eső, és több baleset történt, mint egész nyáron együttvéve. Ez fémjelzi azt, hogy itt probléma van. Ausztriában valaki megszerzi a jogosítványt, és utána három hónapon belül egy vezetéstechnikai pályáról kell vinni egy bizonyítványt, hogy ő azt elvégezte és megtanulta, hogy ha megcsúszik alatta az autó, nagyjából mit kell csinálni - mondta Mészáros Ferenc.

- Mit lehet csinálni? Egyrészt szakemberek azt mondják, hogy a közlekedési törvényeken kell szigorítani. Másrészt azt is olvastam, hogy tavaly 500 ezer gyorshajtót fényképeztek önök le, és ebből 300 ezer megúszta a büntetést, mert a jogszabályok lehetővé teszik.

- Az utóbbi 8-10 évben már több méternyi javaslatot tett le az Országos Rendőr-főkapitányság a jogalkotó asztalára. Nagyon egyszerű példát mondok: hiába látja a rendőr azt, hogy egy külföldi elkövetett egy szabálysértést, meg is bünteti, de hogyha nem segít a jogszabály abban, hogy ezt a büntetést be lehessen hajtani, akkor tehetetlenné válunk. Nem a jogszabályokkal, a szabálysértési törvénnyel van a gond, azzal van a gond, hogy nem tudjuk megjeleníteni az üzembentartó tulajdonos felelősségét - mondta Pausz Ferenc. Azt kell mondjam, hogy lassan ezt a fajta több éves törekvésünket fel is kell, hogy adjuk. Ezért próbáltunk meg más javaslatokat tenni, így többek között a menetlevél-vezetési kötelezettséget. De még ezen is túllépek, és azt mondom, hogy megpróbálunk akkor mi magunk magunkon segíteni, ami iszonyú energiákat fog felemészteni a rendőrségen belül, de ezen az úton elindultunk, lassan már eredményeket fogunk elkönyvelni. Készítünk felvételt elölről, ugyanarról az objektumról hátulról, az első rendszám nincs rajta, akkor tudjuk a hátsó rendszámot. A vezető személyét felismerjük, és nem igaz, hogy egy fénykép, amin látszik a vezető személye, rajta van a rendszám, nem tudjuk kideríteni, hogy ki vezette a gépkocsit. Iszonyú energiánkba fog kerülni, a jogszabály nem segít nekünk, de meg fogjuk tenni!


Bálint István, radio.hu


fidesz.hu