A szavazásra négy héttel később kerül sor, mint azt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) javasolta még szerdán. A június 24-i időpontot az országos választási bizottság arra hivatkozva utasította el, hogy legalább 80 napra van szüksége a választások előkészítéséhez.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kabinetje azután állt elő az eredetileg csak novemberben esedékes választások előrehozásának gondolatával, hogy az alkotmánybíróság kedden érvénytelennek nyilvánította az elnökválasztás múlt heti első fordulóját. Törökországban az államfőt a törvényhozás tagjai választják meg, ám az egyetlen jelölt, Abdullah Gül külügyminiszter (AKP) nem kapta meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget. A sikerhez 367 igen szavazatra lett volna szükség, ám az ülésen az 550 közül csupán 361 honatya vett részt, és Gül 357 szavazatot kapott.

Az alkotmánybíróság kimondta, hogy érvényes elnökválasztáshoz a parlamenti képviselők kétharmadának a jelenléte szükséges. Ez a jövőben megkerülhetetlenné teszi, hogy a mindenkori kormány és az ellenzék konszenzusra jusson olyan jelölt felállításáról, amely mindkét tábor számára elfogadható. A mostani ellenzék túlságosan iszlámbarátnak tartja Gült, aki tárcát viselt Necmettin Erbakan vallásos alapokon álló kormányában az 1990-es években, a felesége pedig csakis iszlám fejkendőben jelenik meg a nyilvánosság előtt.

MTI - fidesz.hu