Az Alzheimer-kór arról az orvosról kapta a nevét, aki 1907-ben először írta jellegzetes tüneteit. Ez az egyik leggyakoribb demenciatípus. A mindennapi életvitelt, az önellátó képességet nagyban befolyásoló, folyamatos romlást mutató agyi megbetegedésől van szó. Önmagában vagy más agyi betegséggel szövődve Magyarországon is ez a szellemi leépülés leggyakoribb oka. Hazánkban több mint százezer ilyen beteg él a magyar egészségügyi források szerint. Világszerte 24 millióra becsülik a betegségben szenvedők számát, de arányuk az életkor növekedésével emelkedik.

A rendellenesen működő elme és a meghibásodott test közötti pontos kapcsolat továbbra is megválaszolatlan kérdéseket rejt, ám több kutató szerint a depresszió, a súlyosabb mentális problémák és a lehangoltság összefüggésbe hozható az olyan betegségekkel, mint a szívbaj és az elbutulás.

Jesse Stewart pittsburghi kutató összefüggést fedezett fel a depresszió kialakulása, és az ütőerek rugalmasságának csökkenése között. Három éven át 324 férfit és nőt figyelt meg, akik átlagosan hatvanévesek voltak. A megfigyelt alanyok közül a lehangoltabbak erei jobban beszűkültek, mint azoké, akik kevésbé voltak depressziósak. Stewart konklúziója szerint a szívroham és a stroke előjele a megkeményedett artériafal, ami egyben a depressziós emberek hibásan működő idegrendszerének a következménye is lehet.

A depresszió felboríthatja a szervezetben a mirigyek működését, ennek következtében ezek olyan vegyi anyagokat, hormonokat is kibocsáthatnak, amelyek az energiaszintet és a növekedést szabályozzák; emellett pedig megváltoztatják a véralvadásért felelős sejtek feladatát is. A megkeményedett érfalakra az immunrendszer túlzottan reagál, ami gyulladást vált ki, ez pedig a kedélyállapotra ható hormonokat szabadít fel. Az agy szintén megszenvedi a beszűkült erek következményeként jelentkező, megváltozott véráramlást, amely tovább erősíti a depressziót, fizikai gyengélkedést is eredményezve.

Egy 46 136 mentális betegről készült brit tanulmány szerint háromszor nagyobb valószínűséggel halnak meg koronaér-betegségben vagy szívrohamban azok az ötven évnél fiatalabb páciensek, akik szellemi betegségben szenvednek, mint egészséges társaik. A mentális rendellenességek több mint kétszeresére emelik a szívbaj kockázatát.

A tanulmány szerzője, David P. J. Osborn, a londoni Royal Free and University College Medical School szakembere megállapította, hogy azok között, akik elmebetegségek elleni gyógyszereket szednek, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívbetegségben halnak meg. Osborn ezért még gyakoribb ellenőrzéseket javasol, és azt tanácsolja, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az étrendre és a rendszeres testmozgásra.

Egy harmadik kutatás szerint az időskori magány megduplázza az Alzheimer-kórhoz hasonló tünetek kialakulásának kockázatát azokhoz képest, akik több emberrel érintkeznek. Ezek az eredmények nagyban hasonlítanak egy chicagói orvos, Robert Wilson következtetéseire, aki szerint a magány és a depresszió károsítja az agy azon képességét, amely képes lenne ellensúlyozni a korral járó leépülést.

Progresszív degeneratív kór

Az Alzheimer-kór úgynevezett progresszív degeneratív betegség, és főleg a 65 év felettieket érinti. A nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a férfiaknál. A betegség átlagosan kilenc évig tarthat, de egyes esetekben a beteg húsz évig is élhet. Az Alzheimer-kór az agyban az idegsejtjek fokozatos lebomlását okozza. Emiatt az agy nem képes megfelelően dolgozni, az intellektuális képességek, mint például a memória, felfogás és a beszéd, romlanak. A napi tevékenységek elvégzése nagyon megnehezül, a hangulat hullámzik, a beteg lehet dühös, félhet vagy közömbösségben szenvedhet, általában reménytelennek érzi helyzetét. Ha az Alzheimer-betegséget diagnosztizálják, nagyon fontos, hogy mihamarabb elkezdjék a gyógyítást annak érdekében, hogy fenntartsák az életminőséget. Memóriazavara mindenkinek lehet, de csak azért, mert nem emlékszünk arra, hova tettük az autókulcsot, nem biztos, hogy Alzheimer-kórban szenvedünk.

László József, Magyar Hírlap


fidesz.hu