Mindez az alábbiakban nyilvánul meg:

1) Kalászosok: az őszi vetések óta azaz a teljes vegetációs periódusban alig hullott csapadék. A meleg és száraz tél után február hónapban volt 10 mm körüli eső, ami legalább azt lehetővé tette, hogy ahol ősszel ki sem tudott kelni a növényzet, februárban ez megtörtént. A szárazság miatt fejletlen, vagy a csak tavasszal kikelt növényállomány bokrosodása gyenge, van ahol a szárba indulás fenofázisa is korlátozottan valósult meg, aminek következtében jelenleg 20-30 cm "magas" kalászos gabonát figyelhetünk meg, melyeknél már most a normálisnál 10-15 nappal korábban április végén megkezdődött a kalászhányás. Ennek oka természetesen, hogy a vízhiány miatt a növény igyekszik minél hamarabb elérni a generatív fázist, ezáltal biztosítva az utódok túlélését. Lehet találkozni olyan növényállománnyal is, amely alulról már szárad, ugyanakkor a kalász még csak hasban van, kétségessé téve, hogy a növény képes -e azt egyáltalán kifejleszteni. Megkérdőjelezhető tehát az az állítás, hogy egy kiadós májusi csapadék még sokat javíthat a helyzeten, bár nyilvánvaló, hogy pozitív hatása még lehet. A kalászok száma ugyanis már adott, az abban lévő kalászkák és a szemtermés mennyisége már megvan, pozitív hatás csak abban nyilvánulhat meg, hogy a szemek jobban kitelnek és beltartalmi értékei javulnak. Bizonyos körzetekben súlyosbítja a helyzetet, hogy igen erős lisztharmat fertőzés figyelhető meg, s a gazdák azzal a dillemával szembesülnek, hogy költsenek-e a védekezésre egy várható katasztrófális terméseredmény megvédése érdekében, vagy reménykedjenek. A jelenlegi helyzetben az is kérdéses, hogy az állattartó gazdaságok egyáltalán szalma igényüket ki tudják-e saját forrásból elégíteni. Még súlyosabb a helyzet a tavaszi kalászosok esetében, melyek a vetés óta gyakorlatilag nem kaptak csapadékot. Ennek következtében egyes helyeken a vetés ki sem kelt, vagy ha mégis, jelenleg is a kikelés utáni állapotban van a növényállomány, amelynek terméskilátásai még bizonytalanabbak.

2) Talajmunkák, egyéb tavaszi vetésű növények: A korai vetésű növényeknél (tavaszi kalászosok: borsó) viszonylag jó talajmunkát lehetett végezni, az más kérdés, hogy ennek ellenére sem tudott a porba vetett mag a későbbi csapadék hiányában megfelelő szintre fejlődni. Sokkal nehezebb volt jó magágyat készíteni az áprilisi vetésű kukoricának, napraforgónak, különösen a nehezebben művelhető, gyengébb termőképességű kötött talajokon, vagy ahol technológiai hibát is vétettek. A szélsőséges időjárásnak az is sajátja, hogy a technológiai hibák hatását felerősíti, míg egy optimális időjárás ezeket a hibákat kompenzálni képes. Előfordult például, hogy a nem megfelelő mélységbe letett kukoricamag képes volt ugyan kicsírázni, de a csíranövény víz hiányában el is száradt. Ezt a hibát egy jó időben érkező csapadék kompenzálta volna. Nem nevezhető hibának, sőt szükséges technológiai eljárás a középmély lazítás elvégzése, de aki tavaly ősszel 40-50 cm mélységű lazítást végzett a téli csapadék befogadása, illetve a talajtömörödöttség áttörése érdekében annak a talaja most ilyen mélységben száradt ki. Jellemző és korábban soha nem tapasztalt kép, hogy szántott, vagy vetésre előkészített talajokon semmiféle gyomosodás nem észlelhető, mert a szárazság miatt a gyomok sem képesek kikelni. Az aszályban sínylődő, vagy ki sem kelt kukoricát és napraforgót egy májusi csapadék természetesen még megmentheti és a várható termés mennyisége az ezt követő időszak természeti tényezőitől függ, de a jelenlegi helyzet nagyon súlyosnak mondható. A csapadékfüggő gyomirtó szereket, melyeket ezeknél a kultúráknál használunk, két-három hete szórták ki a technológiának megfelelően a vetés után közvetlenül, így egy esetleges májusi csapadék a gyomirtó elvesztett hatását már nem tudja pótolni.

3) Rét, legelő gazdálkodás: A legelők jelenleg egy aszályos nyár augusztusban tapasztalható képét mutatják. Kiszáradt kisült, gyakorlatilag legeltetésre alkalmatlan a Szent-György napi kihajtás után egy héttel a legelő. Mondhatnánk, még szerencse, hogy úgy sincs állattenyésztésünk. Ez persze sovány vigasz azoknak, akik mégis állatokkal, elsősorban azoknak, akik tejelő tehenészettel foglalkoznak. A legeltetési lehetőség hiányában a tavalyi takarmány készlet utóját etetik most fel, illetve az idei - szintén nagyon gyenge hozamú - első kaszálású pillangósokat kénytelenek feltakarmányozni. A legeltetési lehetőség hiánya mellett természetesen szénahozam sem várható, így nagyon könnyen takarmányhiánnyal is szembesülhetnek. A várva-várt májusi csapadék a legelőt megújíthatja és egy sarjú növedéknek megfelelő hozamot még produkálhat, azonban a kiesés itt is egyértelmű.

4) A tavaszi fagyok hatása: Április utolsó napjaiban főleg Szabocs-Szatmár és Borsod megye gyümölcstermesztő körzeteiben rendkívül erős fagykár keletkezett. A hőmérséklet éjfél után csökkent 0 fok alá és folyamatosan fagypont alatt volt napfelkeltéig, amikor is a legalacsonyabb hőmérsékleteket mérték, -6 Co -7Co-ot is akár. Bár a gazdák észlelve a veszélyt, megpróbálkoztak a védekezéssel, öntözéssel, illetve füstöléssel, ezek a módszerek -2 Co -3Co-ig tudnak hatásosak lenni, ilyen erős fagy esetén azonban hatástalanok, annál is inkább, mert több esetben előfordult, hogy az öntözőfejek is befagytak. Az érintett körzetekben a kár 100 %-os, az almások, meggy, szilva, illetve a már kiültetett zöldség növények teljes kárt szenvedtek. A zöldségfélék új palántázással pótolhatók, de a gyümölcsösökön az idén nem lesz termés. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy költeni sem kell rá, sőt azt jelenti, hogy a gazdának magasabb ápolási költséggel kell kalkulálnia, természetesen árbevétel nélkül. A gyümölcsüktől megfosztott fák ugyanis az így felborult termőfelületi egyensúlyt és a felszabadult energiáikat a hajtások és vesszők erőteljes növekedésére fogják fordítani, aminek eredményeképpen a fertőzések megakadályozása és a lombfelület megvédése érdekében fokozott növényvédelmi munkára van szükség. Ugyancsak fokozni kell a zöldmunkák intenzítását, illetve a jövő évi metszéskor számolni kell a vízhajtások megnövekedett mennyiségével. Kérdés, árbevétel hiányában miből fogják ezt finanszírozni.

5) Növényvédelmi helyzet általában: Az enyhe tél kedvezett a kórokozók és kártevők áttelelésének, a csapadékhiány persze bizonyos kórokozók terjedését akadályozza. Szélsőséges helyzet alakult egyes körzetekben a kajszi ültetvényekben és kisebb mértékben más csonthéjasokban is, amelyet a monília fertőzés okoz. Természetesen a kórokozók ilyen mértékű károsító hatásához egyéb ökológiai körülmények is hozzájárultak. A kajszi az idén egészen hosszan, sok esetben akár két hétig is virágzott, ami jó lehetőséget kínált a virágfertőző gomba térnyerésére. Ennek "eredménye" leszáradt virágok, hajtások tömege, akár 60-70 %-os terméskiesés is lehet. Természetesen itt is igaz, hogy egy védekezésben elkövetett technológiai hiba hatása ez esetben hatványozottan jelentkezik, de az is igaz, hogy ilyen - a kórokozók számára abszolút kedvező - körülmények között nagyon nehéz egy ültetvényt megvédeni. E tárgykörben kell említést tennünk a már korábban is jelzett kalászosokban is tapasztalható lisztharmat fertőzésről, illetve a csapadék függő gyomirtó szerek hatástalanságából eredő későbbi problémákról. Az enyhe tél és a száraz időjárás igen kedvező a levéltetvek megjelenése szempontjából, így várhatóan az idei egy nagyon "tetves év" lesz, aminek az első fertőzöttségek megjelenésével máris láthatóak a jelei. A szélsőséges időjárás esetén gyakori a korábban alig ismert, vagy kevésbé veszélyesnek tartott károsítók felbukkanása is.

Összefoglalva

A jelenlegi időjárási és ökológiai helyzet a mezőgazdaságban katasztrófa képét vetíti előre. A terméskiesések meghaladhatják a 2003. évit, az összességében 200 milliárd forintban megjelölt kár összegét. Nem kizárt takarmányhiány bekövetkezése, illetőleg az étkezési és takarmánygabonák árának drasztikus emelkedése. Az elmúlt évek gazdálkodási adatai azt mutatják, hogy a jó terméshozamú években a stabilan gazdálkodó termelőknél is a nyereséget gyakorlatilag a területalapú támogatásból származó bevétel jelenti, azaz a prognosztizálható árbevétel kiesés termelők újabb ezreinek tönkremenetelével járhat. A témában indokolt lenne a sajtó útján tájékoztatni a közvéleményt, illetve Czerván György javaslatának megfelelően a Mezőgazdasági Bizottságnak is foglalkozni kell az üggyel, hogy elkerülhessük a 2003-as helyzetet, mikor betakarítás után szembesültünk a problémákkal. A sajtótájékoztatón indokolt kitérni a kormány által áterőltetett és forrás nélkül hagyott kárenyhítési rendszer hibáira, melyekre mi a törvény vitája, illetve a költségvetési törvény tárgyalása során felhívtuk a figyelmet, de módosító javaslataink mindkét esetben eredménytelenek voltak.

Dr. Szabó Csaba


fidesz.hu