A tisztségre a VMSZ Tanácsa - a párt két közgyűlés közötti legfőbb döntéshozó szerve - Pásztor István elnökségi tagot, vajdasági privatizációs titkárt (minisztert) javasolja a küldötteknek, valamint azt, hogy Kasza Józsefet válasszák meg a VMSZ tiszteletbeli elnökévé. A javaslat nem jelent végleges állapotot, mivel a 250 tagú közgyűlésből 25 küldött a tanácskozás megkezdése után is állíthat jelöltet. Arra azonban, hogy ez megtörténjen, kicsi az esély - mondta Egeresi Sándor, a VMSZ Tanácsának elnöke az MTI-nek. A jelölési folyamatban ugyanis kikérték a párt mind a 120 helyi és 19 körzeti szervezetének a véleményét, s bár lehetőségként felbukkantak egyéb nevek is, végül nem akadt olyan szervezet, amely ne fogadta volna el Pásztor István jelölését.

A tisztújító közgyűlés azért rendkívüli, mert még két évet várni lehetett volna vele, ha a 2005 tavaszán újjáválasztott Kasza József márciusban nem jelenti be visszavonulási szándékát. Hogy távozni kíván a politika élvonalából, az már régen köztudott, hiszen két évvel ezelőtti megválasztása után közölte, hogy utolsó mandátumát kezdi meg a legnagyobb délvidéki magyar párt élén.

A pártelnök távozása magával hozza azt is, hogy a VMSZ minden szintjén tisztújítást hajtsanak végre - mondta Egeresi Sándor. Hatvan napon belül tehát meg kell választani a Vajdaság 97 százalékát lefedő, egyenként legalább tíz bejegyzett taggal rendelkező helyi, továbbá a körzeti szervezetek új vezetőit, valamint a párt Tanácsát és Elnökségét. Ennek a folyamatnak a Tanács elnöke szerint el kell vezetnie a majdnem 6 ezer aktív taggal rendelkező VMSZ megújulásához, újfajta politizálási stílusának kialakításához, amelynek szükségességére már a januári szerbiai parlamenti választás is ráirányította a figyelmet.

A Vajdaságban a szerb radikálisok és demokraták után a harmadik legerősebbnek számító párt akkor 3 képviselői helyet szerzett, miközben vezetői legalább kettővel, de akár öttel is többre számítottak. Az eredmény ráadásul úgy jött létre, hogy a 120 ezerre becsült magyar szavazóból csak mintegy 65 ezer szavazott magyar pártokra (a VMSZ-re 52 458, a többi pedig két kis, a parlamentbe bejutni nem tudó pártra), s a voksoláson részt vett magyarok mintegy 45 százaléka szerb pártokat - Boris Tadic szerb államfő Demokrata Pártját és a liberális demokratákat - támogatott.

A VMSZ vezető testületei számot vetettek az elvárásoknál szerényebb eredménnyel, s anélkül, hogy bűnbakkeresésbe fogtak volna, felelősöket jelöltek volna ki, egyetértettek abban, hogy a pártban szemlélet- és stílusváltásra van szükség - mondta Egeresi Sándor, hozzátéve, hogy "eléggé becsontosodott ez a jelenlegi pártvezetés", s ezért elengedhetetlenné vált az irányító testületekben a fiatalítás is.

A Tanács elnöke szerint - miközben továbbra is nagyon fontos a személyi autonómia, a nemzetiségi jogok védelme, a magyarságtudat ébren tartása - a VMSZ-nek a fő hangsúlyt a szánalmas gazdasági helyzetben lévő vajdasági magyarság anyagi felemelkedésére kell helyeznie. Ahhoz, hogy a délvidéki magyarok gazdasági és szociális helyzete javuljon, beruházásokra van szükség, munkahelyeket kell teremteni. A VMSZ feladata, hogy ezek érdekében lobbizzon, s nemcsak a Vajdaságban, hanem Belgrádban, Magyarországon, lehetőségei szerint akár az EU-ban is.

Ahhoz, hogy a délvidéki magyarok helyzetén javítani lehessen, minden őket képviselő pártnak - a VMSZ-en kívül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) és a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) - össze kell fognia, s erre meg is van a lehetőség. Amennyiben a VMDK és a VMDP félreteszi ellentéteit, s kész az együttműködésre, a három politikai alakulat törekvései rövid úton "összefésülhetők", s meg lehet találni azt a politikai platformot, amelyet mindhárom vállalni tud - mondta az MTI-nek Egeresi Sándor.

MTI - fidesz.hu