Akármi is lesz a vasárnapi eredmény, Franciaország mindenképpen lezár egy mérsékelten dicsteljes korszakot: a Jacques Chirac nevével fémjelzett 12 évet, amelyet helybennjárás, a reformok halogatása, a konfliktuskerülés jellemzett. Ezért aztán csökkent Franciaország világgazdasági súlya. És a 2005-ös népszavazási "nem" az unió egyik alapító nagyhatalmának tekintélyét Európában is megtépázta.

Formálisan az európai alkotmányt szavazták le a franciák, de valójában egy bezárkózó, a globalizációtól rettegő, a múltban rekedt ország képét mutatták. De két év alatt sok minden változott. Az első forduló 85 százalékos részvételi aránya azt bizonyította, hogy a franciák újra fontosnak tartják a politikát, és egy kicsit helyreállt megrendült önbizalmuk is. Két radikálisan különböző világlátás, politika és személyiség között választ Franciaország.

Mindkét jelölt reformokat ígér. Sarkozy a munkát, a teljesítményt, a nemzettudatot és a biztonságot helyezi előtérbe, Royal megtartaná, de gyökeresen módosítaná is az állam domináns szerepét, takarékosabbá tenné, és közben szolidaritást, és hatékony, de nem brutális reformokat ígér.

23 millióan nézték szerda este kettejük tévévitáját, amelynek végén Sarkozy a következő összegzést adta. "Mindent, amit ígértem, megvalósítok. Tartom magam az adott szóhoz, soha nem fogom becsapni a franciákat." Royal zárszava így hangzott: "Tudom, hogy sokan kételkednek abban, hogy egy nő képes-e a legfelsőbb politikai funkció betöltésére Franciaországban, de másutt a világban akad erre példa" - mondta, és mindenek előtt Angela Merkel nemzetközi elismerést kiváltó tevékenységére utalt.

Vasárnap este kiderül, hogy egy nő vezeti-e majd a kontinentális Európa második legjelentősebb uniós tagországát is. A közvélemény-kutatások szerint azonban erre kevés az esély, mert Sarkozy szinte valamennyi felmérés alapján biztos esélyesnek tekinthető.

radio.hu - fidesz.hu