A növekedést gyorsító és az egyensúlyt javító beruházási fordulat vált szükségessé Magyarországon - áll a Matolcsy György által alapított Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet új összefoglalójában. E szerint a gazdaságpolitika leggyengébb láncszeme immár a felhalmozás, ezen belül pedig a beruházási tevékenység. Az elmúlt öt évben a bruttó hazai termék 20-25 százalékát adták a beruházások, a fogyasztás 75-80 százalékos részesedése mellett. A beruházásokon belül a vállalati beruházások 55-60 százalékot, a lakosságiak a teljes beruházási tevékenység 20-25 százalékát, az államiak a nemzetgazdasági beruházások 15-20 százalékát képviseltek. Mindhárom beruházási szektorban törés mutatkozik: egyre csökkennek a vállalati beruházások, ahogy a lakossági és az állami beruházások is. Tíz év óta először tavaly fordult elő, hogy csökkentek a magyar gazdaságban a beruházások - jelentette nemrég a KSH. A beruházásokat lényegében az állami invesztíciók, mindenekelőtt az autópálya-építések húzták.

2004-től romlik a trend

A tendencia kiszámítható volt, hiszen a kormány gazdaságpolitikája a 2002 és 2006 közötti időszakban letért az export- és beruházásközpontú gazdasági irányvonalról, helyére pedig adósságnövekedésből finanszírozott fogyasztásközpontú gazdaságpolitikát állított, miközben nagyvonalúan épített a kivitel dinamikus bővülésére.

A figyelmeztető jelek egyike, hogy már 2004 óta fokozatosan csökkennek a feldolgozóipari beruházások, a kitűnő globális és európai konjunktúra ellenére. A mostanihoz hasonló gyenge ipari beruházási dinamika csak az európai konjunktúra mélypontján, 2001-2002 idején fordult elő. Miközben tehát a régióban és a legfontosabb exportpiacainkon egyaránt megindult a beruházások felfutása, amely erős termelésnövekedéssel és a kapacitások magas kihasználásával jár, a magyar gazdaságban nem nőnek, hanem csökkennek az ipari beruházások. Gondot okoz, hogy a termelékenység sem javul.

Hazánk az utolsó harmadban

2007-2008-ban az EU-pénzekből finanszírozott infrastrukturális beruházásokkal (metróépítés, vasútfejlesztés, közúthálózat) együtt sem várható a fejlesztések látványos megugrása az állami körben.

A megszorítások miatt pedig a lakossági beruházások terén sem várható pozitív fordulat, sőt a csökkenő reálkeresetek és életszínvonal mellett a fogyasztók nem tudnak felhalmozni. A Német Kereskedelmi és Iparkamara 2006-os felmérése szerint az EU-tagállamok körében Magyarország a befektetések területén a meghatározó valamennyi tényező között - termelékenység, képzett munkaerő elérhetősége, fizetési morál - az utolsó harmadban szerepel. Ennek alapján a vállalati beruházások körében sem várható pozitív fordulat, hiszen az export 25 százalékát adó német gazdaságban a magyar befektetések leértékelődtek. A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet szakértői szerint az egyensúlyjavuláshoz tartósan gyors gazdasági növekedés szükséges, és ennek legfontosabb forrása a beruházási tevékenység dinamikus bővülése.

Szajlai Csaba, Magyar Hírlap


fidesz.hu