"Kristófi festészetében mindaz benne van, ami az európai festészetben az utóbbi száz évben történt: képein keresztül százévnyi európai gondolkodás- és érzékelésmódba pillanthatunk bele" - vélekedik művészetéről Banner Zoltán művészettörténész.

Szent László városának festője többször megfestette a váradi magyar király arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmát kutatva az időben. De felkeltették érdeklődését a magyar szentek: Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, és Szent Imre herceg is. Megihlette alkotói fantáziáját Krisztus Király, Heródes parancsa, a Keresztre feszítés, a Feltámadás pillanata, A bölcsek imádása, sőt az Angyali üdvözlet is. Számos szakrális téma, mely átszövi egész életművét.

Kristófi a legistentelenebb időkben sem utasította vissza, ha oltárkép-rendeléssel keresték fel. Költői ihletettségű művein átleng a hit fénye, legyen az akár tájkép, utcarészlet vagy épp egy női alak. A festőművész szerencsésnek vallhatja magát, hisz megtalálta méltó társát, Hoványi Judit szobrász- és kerámia-művész személyében, akivel közösen nevelték fel négy fiú és hat leány gyermeküket, akik közül heten egyetemet végeztek és többen a művész-pályát választották.

Kristófi János egyéni kiállításon többször bemutatkozott Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában, Szilágysomlyón, de láthatták műveit többször a budapesti művészet pártolók, sőt Svédországba, Ausztriába, Németországba is eljutottak remekművei.

Kristófi János a Kulturális Érdemrend birtokosa, Pro Partium díjas. A festőművész életútjáról ajánljuk a 2002-ben megjelent Banner Zoltán művészettörténész Kristófiról készült monográfiáját, melyben megállapítja az alkotóról: "Kristófi képei legmélyebb érzéseinkben érintenek meg bennünket, mert hangulatokat, emlékeket, emléktöredékekek ébresztenek fel, függetlenül attól, hogy napsütötte házakat, havas templomot, vagy esőáztatta utcácskát ábrázolnak. A lélek érzékenységével közelítő festő képein a legegyszerűbb motívum is szépséggé lényegül át." A képes album román, német, angol és francia nyelvű kivonatot tartalmaz.

Végezetül álljanak itt a festőművész ars poeticaba illő gondolatai: "Nem szeretem, ha a festő filozófus, vagy matematikus, ha örökké spekulál. A festészet 'nyelve' olyan csodálatos, hogy e csodának a megfejtése engem teljesen leköt, kielégít, ezért nem válogatom ötesztendőnként a stílusomat... az alapvető emberi érzések, etikai normák nem változnak évtizedenként. A jóság, a szépség, hűség, tisztesség, a harmóniára való törekvés, a humánum-igény minden korban megvolt... Lényegében minden munkámban az örök emberit keresem...Visszavonult ember vagyok. A művészetnek és a családomnak élek."

(A kiállítás május 24-ig tekinthető meg naponta 10-19 óra között.)

Frigyesy Ágnes - fidesz.hu