- Ön szerint a kétszintű érettségi rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

- A kétszintű érettségi ügyében oktatáspolitikai konszenzus volt azért, hogy a bizonytalan színvonalú érettségit és a nem standard felvételi vizsgát kiváltsa. Az eredeti terv az volt, hogy az országban mindenütt azonos színvonalú, összehasonlítható, emelt szintű érettségi legyen a belépő a felsőoktatásba. Magyar Bálint még oktatási miniszterként ezt az egyezséget borította fel azzal, hogy az egyetemekre bízta a döntést, emelt vagy normál érettségit kérnek-e a felvételi vizsgák helyett. Ahol középszintű érettségit kérnek, ott a felvételnél torlódnak a tanulók - sok a négyes, ötös érdemjegy. Ráadásul a különböző intézményekben letett vizsgák színvonala - és így értéke is - nagyon különböző lehet. A Fidesz ezért továbbra is azt vallja: a felsőoktatásba való belépés feltétele kizárólag az emelt szintű érettségi legyen. Egyébként a Draskovics-féle Államreform-bizottság is kimondta, hogy a kétszintű érettségi mostani formája alkalmatlan, hogy a legjobb diákokat segítse be az egyetemi képzésbe.

- A felsőoktatásban tanulók számának csökkenése politikai vitát keltett. Ön mire vezeti vissza a jelentkezések számának jelentős csökkenését?

- 2003-ban még 165 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, az idén 108 ezerre csökkent a számuk. Demográfiai változás ekkora esést nem okozhatott. Más dolgok vannak a háttérben: megdrágult a tanulás, bevezették a tandíjat, a kollégiumi helyek száma nem nőtt, viszont drágább lett az elhelyezés. A másik bizonytalansági tényező a rendszer újszerűségéből adódik. Az alapképzés után kiadott diplomának mi lesz az értéke a munkaerőpiacon? A pedagógusdiplomának például biztosan semmi, mert alapszintű diplomával nem lehet tanítani. Azt sem lehet tudni, hogy ha valaki mesterképzésen folytatná tanulmányait, mennyit kell majd fizetnie. Esetleg - ha nem akarja elveszíteni a három év költségeit - bármit hajlandó lesz megfizetni? Nagyon fontos odafigyelni arra is, hogy tavaly - a csaknem változatlan érettségizői létszám mellett - nyolcezer fővel csökkent a nappali alapképzésre jelentkezők száma, közülük hatezren voltak a frissen érettségizettek. Az idén négyezerrel kevesebben jelentkeztek az alapképzésre. Ez csak egyet jelenthet: a tandíj, a bizonytalanság és a diplomás munkanélküliség folyamatos sulykolásával elvették a tanulni vágyó fiatalok kedvét. Nyugat-Európában az államok mindent megtesznek azért, hogy növeljék a fiatalok tanulási kedvét.