- Ha most tartanák a választásokat, akkor hárompárti parlament lenne. Azt tudjuk, mi okozhatja az SZDSZ népszerűségvesztését, de minek tulajdonítja az MDF tízszázalékos eredményét?

- A Magyar Demokrata Fórum ugyanazt a szerepet játssza el, mint a közvélemény-kutatásoknál az úgynevezett bizonytalanok. Azoknak egy része, akik az MSZP-re szavaztak 2006 tavaszán, csalódva az MSZP-ben, a bizonytalanokhoz megy át, másik része pedig választ ugyan magának pártot, de az nem lehet az MSZP és az SZDSZ, így marad az MDF, amely az utóbbi időben hangsúlyosan centrumpártként határozza meg magát, vagyis nyitott a baloldal irányába. A közvélemény-kutatásokkal hangulatot lehet festeni, de pontosan modellezni nem lehet, hogy egy éles választási helyzetben a választópolgár valóban az MDF-et választaná-e, vagy pedig azt mondja, hogy ad még egy esélyt az MSZP-nek.

- Új őszödi beszéd nem volt, újabb nagy reformterület nem ugrott be, kifejezetten passzív volt a miniszterelnök is az utóbbi egy hónapban. Mitől folytatódik a kormánypártok erodálódása?

- Azoknak az embereknek egy része, akik csalódhattak a jelenlegi kormányzati politikában, anyagi értelemben csalódott, ez a nagyobb tömeg, ők egyértelműen azt érzik, hogy rosszabbul élnek, mint a Bokros-csomag vagy más megszorító periódusok idején. Az embereknek elfogytak a pénzügyi tartalékaik.

- Ön hallotta azt a feltételezést, hogy már nemcsak fogyasztási vagy luxuscikkeket vesznek hitelre, hanem a mindennapi fogyasztást is kölcsönből próbálják fedezni?

- Szemtanúja vagyok ilyen eseteknek, ismerősök között, családban, üzletben járva. A klasszikus magyar fogyasztási hitel annak idején autó vagy lakás volt. Az utóbbi időben pedig a mikrohullámú sütő. Konkrét fogyasztásra költik el a hiteleket, és közben eladósodnak, nincsen akkora keresetük, amely tartós fedezetet nyújthatna.

- Lehet, hogy azt mondja otthon a családfő: vegyünk föl most hitelt, fizessük ki a számlaelmaradásokat, és jövőre már jobb lesz, kijövünk a kátyúból. Ön osztja ezt a nézetet?

- Nem, de a kormányoldal gőzerővel nyomja ezt a köszönömkampányt. Ez október 6-án, a bizalmi szavazással kezdődött, amikor Gyurcsány Ferenc azt köszönte meg, hogy bizalmat szavaztak neki. Azóta két-három havonta tart egy beszédet, és elmondja, hogy mennyire köszöni, hogy kitartanak mellette. Most már az újságokból is azok a hírek jönnek vissza, miszerint túl vagyunk a nehezén. Nem vagyunk túl a nehezén.

- Mi jön 2008-ban?

- Tovább nehezednek az életkörülmények. Már most bejelentették, hogy a vizitdíjat bizonyos tekintetben emelni fogják, a közlekedési költségek már emelkedtek, most az oktatásnak fognak nekiesni, a közigazgatást azóta sem voltak képesek működőképes állapotba hozni, vagyis szó sincs arról, hogy lezárultak volna a kormányzati intézkedések, hátravan még egy sor, ez egy percig sem teszi könnyebbé az ember életét.

- Tételezzük föl, a héten a parlamentben Gyurcsány Ferenc azt mondja, hogy Navracsics úr, önök jönnek. Van-e erre a Fidesznek valódi forgatókönyve?

- Tehát lemondana?

- Igen. Van a tarsolyban elképzelés?

- A kérdés az egyszerűsége ellenére is nagyon nehéz. Egyrészt van ilyen program, vannak elképzeléseink, talán valamennyi ki is bontakozik a mindennapi politikai vitában is.

- A Jövőnk vitasorozat is ennek a része?

- Nem, ennek más a funkciója, ez nem programalkotás. Úgy tervezzük, hogy a kongresszus után kezdődik meg a konkrét programalkotás. Ennek a vitasorozatnak a célja kimondottan az volt, hogy a párt belső közvéleményében tisztázzunk olyan alapkérdéseket, mint például, hogy mi a véleményünk az igazságosságról. A másik ilyen az életminőség, ez mint téma szerintem hiányzott idáig a magyar politikából.

- Mi lenne, ha azt mondaná Gyurcsány Ferenc a parlamentben, hogy Navracsics jó szakember, és felhívom Orbánt.

- Ez már eleve lehetetlen.

- Mégis, tegyük fel, azt mondja a kormányfő, jöjjön egy szakértői kormány, és kerüljön be Navracsics Tibor is. Van-e önnek három olyan ötlete, amelyet biztosan meg kellene valósítani?

- Igen.

- Melyek ezek?

- Ha megengedi, ezeket nem mondanám. Nem akarok ötleteket adni a kormányoldalnak.

- Miért, fel fogja használni?

- Így van. A szakértői kormányt például már 2006 szeptemberében javasoltuk, egy olyan szakértői kormányt, amelyet nem köt választópolgári népszerűség, tehát nem mondhatja, hogy ezt a lépést azért nem teszi meg, mert hátha elveszíti a választópolgárok támogatását. Válságidőszakban fél év, egy év, két év, kötött mandátum, az öt párt megállapodik abban, hogy a költségvetési hiányt ennyire kell levinni, az adókulcsot ennyire kell levinni és a többi. Vállalja a garanciát, hogy ezeket megszavazza a parlamentben. Meg lehetett volna csinálni. Túl lennénk az egészen.

- A Fidesz egyik gazdasági szakértője azt mondta, hogy létezik olyan megoldás a Fidesz berkeiben, amely három-négy hónapos gyors terápiát igényelne, de úgy, hogy közben már fel lehetne mutatni a stabilizálás és az előrelépés jegyeit. Van ilyen?

- Van.

- És ön hisz is ebben?

- Hiszek. A mai gazdaságpolitikának is alapvető problémája, hogy még csak esélyt sem adnak a gazdasági növekedésnek. Nem látni olyan lépést vagy irányvonalat, amely azt mutatná, hogy mit akarnak kezdeni a gazdasággal azon túl, hogy leépítenek, lehűtik a gazdaságot, azaz az egészet megszorítják. Nem látszanak a kitörési pontok. Gyurcsány Ferenc is érzi, mert időnként el szokta mondani, hogy ki kellene már végre találni, hogy melyik az a három-négy stratégiai pont. Ezeket a Fidesz már megtalálta: mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés, az agrárszektorban a családi gazdaságokra épített, versenyképes mezőgazdaság. Nyugat-európai mércével mérve szinte unikális adottságaink vannak.

- Úgy érti, hogy erre az országra rá kellene gombolni végre azt a kabátot, amely ráillik?

- Igen, fogalmazhatunk így általánosságban. Amikor azt kérte, hogy mondjak három konkrét olyan lépést, amelyet megtennék, akkor is arra utaltam, hogy először végre pontosan kellene látnunk, valójában milyen is ez az ország. Nem hiszem, hogy a mai kormánynak reális képe van arról, hogy milyen körülmények között élnek az emberek. Hogy valójában milyen tartalékaik vannak, és nem csak anyagi értelemben. Mit szeretne, mi a jövőképe? Arról nem is beszélve, hogy milyen az államháztartás valós helyzete.

- Orbán Viktor azt mondta, hogy Brüsszelben mindenki csak szankció Gyurcsány néven emlegeti azt a készülő uniós szabályt, amelynek értelmében büntetni kell a hamis adatszolgáltatást vagy nemzetállami hazugságokat. A szocialisták cáfolták ennek a tervezetnek a létét. Most van szankció Gyurcsány, vagy nincs?

- Van. Ez egy olyan határozattervezet, amely a kormányokat, illetve az adatszolgáltatókat büntetné arra az esetre, ha a maastrichti kritériumok tekintetében - egyebek között államháztartási hiány, infláció és a többi - valótlan adatokat szolgáltatnának.

- Ezen a téren a görögöket szokták az unió fekete bárányaként említeni. Mi jóval túlhaladtuk őket.

- Ez a tervezet olyan trükkök ellen irányul, amelyekről Gyurcsány Ferenc számolt be az őszödi beszédében. De nem csak róla van szó, az Európai Unió Statisztikai Hivatala figyelmeztetéssel élt, hogy fenntartással kell fogadni a KSH adatszolgáltatását. Nem egy-egy politikus, hanem Magyarország hiteléről van szó. Sajnos ha valaki Nyugat-Európában egy politikussal Magyarországról beszélget, akkor nem a reformok állása a téma, hanem a politikai hazugság. Gyurcsány Ferenc neve a nyugat-európai politikai közvéleményben, úgy tűnik, elválaszthatatlanul összeforrt a politikai hazugságokkal.

Echo TV - Magyar Hírlap


fidesz.hu