fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Megalakult az északír kormány
2007. május 8., 13:33
Közös kormányt alakítottak kedden az észak-írországi protestáns és katolikus közösség politikai képviseletei, amelyek a történelmi jelentőségű aktussal több évtizedes felekezeti vérontásnak vetettek hivatalosan is véget.

Tartományi kormányfővé Ian Paisley tiszteletest, a protestáns koronahű Demokratikus Unionista Párt (DUP) korábban engesztelhetetlen katolikusellenes retorikájáról ismert vezetőjét választották. Helyettese Martin McGuinness, a radikális katolikus britellenes mozgalom, a Sinn Féin második embere és főtárgyalója lett.

Paisley és Gerry Adams, a Sinn Féin elnöke március végi, történelmi jelentőségű négyszemközti tárgyaláson egyezett meg a felekezetközi egységkormány kialakításáról. Az volt - több évtizednyi, kibékíthetetlennek tűnő ellenségeskedés után - a két radikális párt első személyes hivatalos találkozója. Ennek előzményeként, március első hetében újjáválasztották az ulsteri törvényhozást, a 2002 vége óta tetszhalott északír megbékélési folyamat felélesztését célzó brit-ír erőfeszítések betetőzéseként. A két legnagyobb parlamenti erő a DUP és a Sinn Féin lett.

Paisley és McGuinness a brit és az ír kormányfő, Tony Blair és Bertie Ahern jelenlétében tette le a belfasti Stormont palotában, az ulsteri kormány székhelyén a hivatali esküt. Ezzel - csaknem öt év után - hivatalosan is megszűnt az északír tartomány közvetlen londoni irányítása.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, viszont Nagy-Britanniával együtt alkotja a brit korona fennhatósága alatt az Egyesült Királyságot. Az 1998-as nagypénteki békeegyezséggel negyedszázados szünet után életre hívott, katolikus-protestáns hatalommegosztáson alapuló északír parlamenti önkormányzat 2002 vége óta ismét nem működött a két felekezet közötti, áthidalhatatlannak bizonyult megosztottság és gyűlölködés miatt. A brit és az ír kormány azonban az elmúlt hónapokban több kemény ultimátumban követelte a megegyezést, és kötelező határidőket szabott a helyi törvényhozási és kormányzati munka helyreállításának egyes szakaszaira.

Ezt egyebek mellett az tette lehetővé, hogy - az elmúlt egy év legjelentősebb áttöréseként - a legnagyobb katolikus britellenes milícia, az Ír Köztársasági hadsereg (IRA) tavaly év végén bejelentette: teljesen felhagy a fegyveres tevékenységgel, és politikai eszközökkel küzd tovább az ír sziget egyesítéséért. Az idén pedig a Sinn Féin közölte: elfogadja törvényes rendfenntartó erőnek az északír rendőrséget, amelyet korábban elfogultnak tartott a protestánsok javára. A tartományi rendőrség státusa volt korábban a megegyezés egyik fő akadálya. A testületet azonban 2003-ban teljesen átszervezték, és kivették nevéből a "Királyi" jelzőt, ami a korona fennhatósága ellen küzdő katolikus mozgalom számára is elfogadhatóvá tette a részvételt a rendfenntartásban. Mindemellett az EU-bővítés óta több száz katolikus lengyellel is feltöltötték az új északír rendőrség sorait.

Az egységkormány keddi megalakulásával remények szerint végleg lezárult a csaknem harminc éve kitört fegyveres észak-írországi terrorháború, amelynek több mint háromezer halottja volt.

A protestáns-katolikus kormány hivatalba lépésnek ünnepélyére meghívták több áldozat hozzátartozóit, és jelen volt Edward Kennedy amerikai szenátor, az amerikai ír katolikus közösség egyik legprominensebb képviselője is.

MTI - fidesz.hu