A Magyarországon először elkészített Vállalkozói Hangulatjelentés eredményeit ismertető keddi sajtótájékoztatón Havas István, az E and Y vezérigazgatója elmondta: a négy országban tavaly novemberben gyűjtötték össze az adatokat, amelyekből a vállalkozói hangulati indexet számították. Az index lehetővé teszi az országok összehasonlítását, és később trendeket is vizsgálni lehet majd vele.

A vállalkozókat arról kérdezték, hogyan látják jelenlegi helyzetüket és a velük szemben álló kihívásokat. A felmérésből kiderül, a magyarországi társadalmi és politikai környezetről meglehetősen negatív a vállalkozók véleménye. Szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy az állam túl erősen avatkozik be a gazdaságba, s mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy a politikusok a döntések meghozatalakor a vállalkozók érdekeit is szem előtt tartják.

Ebből fakad, hogy a felmérésben részt vevők 83 százaléka szerint a magyarországi társadalmi és politikai környezet nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. Ez a szám elmarad a szlovák adattól, de pozitívabb megítélést mutat, mint a cseh vagy a lengyel válaszok.

A felmérés résztvevői egyhangúan vallják, hogy az átlátható adórendszer nagymértékben segíti a vállalkozások fejlődését. A magyar adórendszert azonban a válaszadók 63 százaléka teljes mértékben átláthatatlannak tartja, míg a szlovákoknál csak 11 százaléka vélekedik így saját adórendszeréről. Ez nem is csoda, hiszen - mutatott rá Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóosztály igazgatója - az idén már az szja törvény ötödik módosítása jelent meg, holott még csak május van.

A válaszadók jelentős csoportja egyetért abban is, hogy a munkaerőköltségek magasak és negatívan befolyásolják az ország fejlődését.

A jogi és adminisztratív környezet a válaszadók 70 százaléka szerint nem segítik elő a vállalkozások kialakulását Magyarországon, ugyanakkor ezeket a feltételeket a gazdaság és a vállalkozások fejlesztése szempontjából 80 százalék fontosnak ítélte.

A megkérdezettek igen kritikusan értékelték az általuk igénybe vehető különböző finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést. A résztvevők több mint fele részesült már valamiféle központi támogatásban, míg Szlovákiában mindössze 21 százalék.

A felmérésben részt vevők országhatároktól függetlenül úgy látják, hogy a vállalkozókedv és az innováció hosszú távon erős mozgatórugója lehet a gazdasági élet fejlődésének.

A magyar oktatási rendszert csupán 12 százalék tartja alkalmasnak arra, hogy alkalmazkodjon a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeihez. Ez az arány a többi országban sem sokkal kedvezőbb, Csehországban 25, Szlovákiában 10 százalék.

A magyar vállalkozókról kialakult kép a megkérdezettek szerint negatív, különösen az üzleti etikát illetően. A magyar vállalkozók 21 százaléka véli úgy, hogy a média mindent megtesz annak érdekében, hogy felszínre hozza a vállalati visszaéléseket, korrupciós ügyeket, Szlovákiában 64 százalékuk.

MTI - fidesz.hu