A közmeghallgatásokon regisztrált kérdésekre és ellenvetésekre megfogalmazott válaszokat egy 12 600 oldalas angol nyelvű jelentésbe foglalták, amit a hatástanulmányhoz csatolták. Ebben - emlékeztet a közlemény - a Gabriel Resources szakemberei részletesen megválaszolják a terv kapcsán felvetett környezetvédelmi, szociális, kulturális technikai és törvényességi kérdéseket. A cég január 31-én kapta meg a román környezetvédelmi minisztériumtól az észrevételek listáját.

A Gabriel Resources szerint a román kormány tárcaközi bizottságának - amely dönteni hivatott a projekt engedélyezéséről vagy elutasításáról - negyven munkanapon belül ki kell jelölnie egy ülést, amelyen megvitatják majd a bányaterv hatástanulmányát. A cég közleménye szerint ez a testület javaslatot tehet a bányaprojekt elfogadására, vagy további pontosításokat kérhet a Gabriel Resourcestól. Az engedélyezésről szóló végleges döntést azonban a román kormánynak kell meghoznia.

A kanadai vállalat azt reméli, hogy a kitermelés megkezdéséhez szükséges engedélyt már az idén ősszel megszerzik a román hatóságoktkól - írja a Rompres, emlékeztetve, hogy a verespataki beruházás megvalósítása érdekében a Gabriel Resources már 200 millió dollárt költött.

Korodi Attila román környezetvédelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott az, hogy a minisztérium vezetése alatt álló tárcaközi bizottság negyven napon belül köteles összeülni a beruházó válaszainak az értékelése céljából. Ha kell, visszakérdezhet egyes témákban, s csak akkor fog döntést hozni, amikor már minden szükséges információ a rendelkezésére áll.

A román kormány határozatban foglal majd állást arról, hogy megadja-e az engedélyt vagy sem. Figyelembe veszi annak a hattagú vegyes bizottságnak a véleményét is, amelyben két magyarországi, két romániai és két független európai uniós szakértő vesz részt.

A cég tavaly nyújtotta be környezeti hatástanulmányát, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormány elbírálhassa, engedélyezi-e a projektet. E tanulmányt nemzetközileg elismert tudósok bírálták, az ország különböző pontjain összesen tizenhat közvitát rendeztek, ebből kettőt Magyarországon.

A közmeghallgatáson felszólalók többsége a zagytározó vízáteresztő képessége miatt aggódott. Sokan a biodiverzitást, a természetvédelmet, a pénzügyi garanciákat tekintették fontosnak, mások az egyházak és a román tudományos akadémia álláspontját hangoztatták, de voltak a kulturális örökségre, a lakosság elköltöztetésére vonatkozó kérdések, felvettettek technológiai problémákat, és akadtak, akik a verespataki projektet a nagybányai esettel igyekeztek összehasonlítani, amely a tiszai ciánszennyezést okozta.

Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1.300 tonna ezüstöt rejt a föld. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít.

MTI - fidesz.hu