A március 15-én hatályba lépett törvény arra kötelez bizonyos közéleti személyiségeket, hogy valljanak színt: a kommunizmus idején együttműködtek-e a titkosszolgálattal. Ez a kötelezettség eddig csak a kormányzati képviselőkre és magas rangú közhivatalnokokra vonatkozott, ám mostantól többek közt újságíróknak, vállalkozóknak, iskolaigazgatóknak és tudományos kutatóknak kell a múltjukról nyilatkozni. Aki nem fedi fel a teljes valóságot vagy egyáltalán nem hajlandó nyilatkozni, elveszíti pozícióját és akár tíz évre is eltilthatják közhivatal betöltésétől.

A szigorú átvilágítási törvény az országot irányító Kaczynski-ikrek kezdeményezésére született. A szociáldemokrata ellenzék és a lengyel ombudsman azonban alkotmánybírósághoz fordult, mert alkotmánysértőnek találta a jogszabályt. Az alkotmánybíróság várhatóan május 15-ig, a törvény által előírt nyilatkozatok leadási határidejéig hozza meg határozatát.

Az átvilágítási törvény egyik "áldozata" lehet Bronislaw Geremek volt külügyminiszter, jelenleg európai parlamenti képviselői, aki kijelentette: nem hajlandó újabb nyilatkozatot tenni arról, együttműködött-e annak idején a kommunista titkosszolgálatokkal, mert véleménye szerint a jogszabály demokratikus alapjogokat sért.

Lech Kaczynski köztársasági elnök szerint Geremek a viselkedésével "kárt okoz az államnak", mert azt az "abszurd" benyomást kelti, mintha "veszélyben lenne a demokrácia" Lengyelországban.

Az államfő rögtön emelte is a vita tétjét, amikor egy szerdai nyilatkozatában bejelentette, hogy megnyittatja az összes archívumot, ha az alkotmánybíróság elutasítja az általa pártolt törvényt. "Ez brutális megoldás, amit szeretnék elkerülni, de megteszem, ha nincs más" - jelentette ki. "Arra lenne szükség, amit eddig elvetettem: olyan törvényt indítványozni, amely javasolná a kommunista állambiztonság összes irattárának megnyitását" - magyarázta.

Kaczynski elnök "szokatlan sietséggel" vádolta meg az alkotmánybíróságot ebben az ügyben, és kijelentette: "ez valaminek a tünete".

MTI - fidesz.hu