A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes elmondta: a vajdasági magyar politikusok egymás között nem mondják az új országot sem államközösségnek, sem uniónak, de a Szerbia-Montenegró nevet sem veszik a szájukra. Az új állam létrejöttével ugyanis mit sem változott a helyzete a délvidéki magyarságnak, amely a régi, "Nagy-Jugoszláviában" tudott gondolkodni, abban az országban megtalálta a helyét, az állam felbomlása után pedig úgy érezte, a "haza" fogalma beszűkült, a Vajdaságra korlátozódott.
Az államforma tekintetében amúgy sem érdemes erőltetni a minősítéseket Kasza szerint, mert pártállástól függetlenül a vajdasági magyar politikai körökben általános az a vélemény, hogy múlt hét kedden nem egy hosszú életű államközösség jött létre.
- Ha egy államnak nincs közös piaca, határvédelme, vámrendszere, rendőrsége, pénzeszköze, akkor nem is lehet beszélni az ország maradandóságáról - mondja Kasza, aki politikusként és közgazdászként is úgy látja: Szerbia-Montenegrót a jövőben az Európai Unió sem tudja egyben tartani, mivel minden erőfeszítése ellenére a titói Jugoszlávia is széthullott.
A politikus szerint ha elkezdődik egy állam felbomlása, akkor hagyni kell, hogy végbemenjen ez a folyamat. Helytelen összekötni Montenegró különválását Koszovó elszakadásával, hiszen az előbbi ugyanolyan köztársasága volt a titói Jugoszláviának, mint Horvátország, Szlovénia vagy Bosznia. Szerencsésebb lett volna azt a logikát követni, hogy Montenegró menjen a maga útján, Szerbia pedig rendezze Koszovó kérdését. A VMSZ elnöke szerint ugyanakkor talán elfogadható az az érvelés, hogy a térség békéjének érdekében a létrejött ideiglenes államközösség kínálja a legelfogadhatóbb megoldást, de hosszú távon ez nem tartható, s éppen ezért tesz említést az államközösség alkotmányos alapokmánya a hároméves átmeneti időszakról.
A közvélemény-kutatások azt jelzik, Szerbia lakosságának hetven százaléka önálló államot akar - mutatott rá Kasza. Hozzáfűzte, hogy valószínűleg politikai körökben is ilyen a megoszlás, vagy talán még ennél is nagyobb az önállóság híveinek aránya. A délvidéki magyar politikus úgy látja, hogy az elkövetkező három év a békés különválás időszaka lesz, amely után beindul egy kedvező, elsősorban gazdasági érdekekre épülő társulási folyamat, amely révén nemcsak Szerbia és Montenegró, hanem a többi délszláv állam között is felerősödik az együttműködés.
- Remélhetőleg időközben sikerül pontot tenni Koszovó kérdésére, illetve megtalálni a Vajdaság helyét abban az államban, amelybe a nagyhatalmak rendelték a történelem során - mondta Kasza József, aki szerint a VMSZ politikai stratégiája nem változik, továbbra is elsődleges feladata a pártnak, hogy hozzájáruljon a Vajdaságot és a délvidéki magyarságot sújtó problémák rendezéséhez, keresse a párbeszédet a többségi nemzettel és a haladó demokratikus erőkkel. Rámutat arra, hogy a Vajdaság új alaptörvényének tervezete Szerbia elidegeníthetetlen részének mondja a tartományt. A VMSZ mélyen nem ért egyet a birtokos kapcsolatot feltételező kifejezéssel, amilyen eddig nem szerepelt semmilyen alkotmányos dokumentumban. Szerbia magas fokú autonómiát kíván nyújtani a Vajdaságnak, ugyanakkor birtokolni is akarja, mint egy tárgyat.
Az államjogi átalakulás pártpolitikai változást is von maga után Szerbiában, de - Kasza megítélése szerint - tévedés ezt csupán a Zoran Djindjic szerb kormányfő és Vojislav Kostunica jugoszláv államfő közötti párharcra vonatkoztatni. Sokkal többről van szó, mint két személy nézetkülönbségéről: két szemléletmód küzd egymással, az európai orientáltság és a visszahúzó, bizánci, ortodox, tradicionalista gondolkodásmód ütközik.
- Szerbiában egy olyan átalakulás megy végbe, amelyben nem a személyek és a nevek fontosak, hanem az, hogy a folyamat Európa felé ível, s nincs többé visszaút a balkáni szemléletmódhoz, a középkori bezárkózottsághoz. Előbb vagy utóbb a Balkánon is meg kell szűnnie a határoknak, ahogyan történt ez Európában. A térség jövője a régiók társulásában van, a folyamat révén a magyar nemzet elszakított részei - hasonlóan más nemzetekhez - ismét egymásra találnak a határok nélküli Európában - nyilatkozta Kasza József, a VMSZ elnöke.

MTI - fidesz.hu