Magyarország számára jó hír, hogy a kormánynak sikerült megállapodnia az Európai Bizottsággal az uniós források nagyságrendjéről, mert ez azt jelenti, hogy lehetőségünk nyílik több ezer milliárd forint fejlesztési forrás felhasználására. Ugyanakkor a sikeres felzárkózásról szóló propagandisztikus bejelentések tételével csínján kellene bánnia a koalíció tagjainak, hiszen a legfontosabb részletekről (pl. a 4-es metró finanszírozása) a megállapodás csak most, az operatív programok tárgyalásain fog megszületni.
Aggodalomra ad okot, hogy az operatív programokról szóló tárgyalások folyamatos késésben vannak, ez késlelteti az uniós jóváhagyással megjelenő pályázatok kiírását. A kormány tudva, hogy az első évet gyakorlatilag elveszítjük a forrásfelhasználás szempontjából, alibi pályázati kiírásokkal próbálja elterelni a figyelmet, miközben a rendelkezésre álló keretek nevetségesen alacsonyak. Jó példa erre, hogy Lamperth Mónika novemberben még januárban megjelenő turisztikai pályázatokról beszélt, de még mindig semmi hír ezekről.
Sajnálatos, hogy nem sikerült elérni sem az ellenzéknek, sem a szakmai szervezeteknek, hogy a gazdaságfejlesztésre, azon belül is a kis- és középvállalkozásokra fordítandó forrás nagyságrendjén a kormány érdemben változtasson. Mivel a magyar gazdaság a 2007 és 2013 közötti időszak első felét zuhanó pályán teszi meg, az NFT II-ben a tervezetthez képest az uniós forrásokat nagyobb arányban kellett volna gazdaságfejlesztésre, a gazdasági versenyképesség erősítésére fordítani. A Gyurcsány-csomag ellehetetleníti a hazai kis- és középvállalkozásokat, ezért talpon csak akkor maradhatnak, ha az uniós támogatásból a tervezettnél nagyobb arányban részesülnek.
Annak érdekében, hogy az uniós források valóban hatékonyan kerüljenek felhasználásra, a Bajnai Gordon által említett komoly munkába a kormányzatnak az eddigi látszategyeztetések helyett valóban be kellene vonnia az ellenzéket és a szakmai szervezeteket.

Budapest, 2007. május 10.

Pelczné Gáll Ildikó
a Fidesz alelnöke