Képzeljünk el egy világszínvonalon berendezett, júniusban nyíló, új építésű termálfürdőt, amely alig egy kilométerre van az osztrák-magyar határtól. A gyönyörűen kiképzett előtérből ma egy zöldellő fasor látható. Ha megvalósul az osztrák Begas cég terve, hamarosan egy - leginkább a csernobili atomszarkofágra hasonlító - évi kétszáznegyvenezer tonnás szemétégető takarhatja el a panorámát.

Dől a szemét

A szentgotthárdi polgárokra újabban csőstül jön a baj. Nem elég a tervezett erőmű, emellett hat éve habzik kedvenc folyójuk, a Rába, és tavaly óta a Lapincsot is sózni kezdték a sógorok. Ez utóbbi szennyezés Fürstenfeldből érkezik, ahol a korábbi ígéretek ellenére tisztítatlanul engedik a folyóba a mélyből feltörő, fűtésre használt termálvizet. Egy felmérés szerint 2000-ben húsz, míg ma nyolcvan milligrammnyi "ételízesítő" található egy liter vízben. Ez nagyjából annyit jelent, mintha naponta hetven tonna sót kevernének a Rábába csatlakozó Lapincsba.

"Tapasztalataink szerint a három osztrák bőrgyárból és a fheringi vasműből a Rábába engedett szennyezés az apró állatokat, a rákokat és a bolhákat pusztítja el. Azaz pontosan a tápláléklánc elején lévő élőlényeket, amelyek hiányában egyre több hal tűnik el innen" - osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Cziráky László, a Szentgotthárdi Horgászegyesület elnöke. Cziráky szerint a Rábából teljesen eltűnt a pisztráng, s paducból és márnából sem fognak ma már túl sokat. Domolykó, bodorka, kárász még van, de ezekből is egyre kevesebb. Cziráky azt mondta: a szennyezés Vasvár-Rábahídvég vonaláig megfigyelhető. Az elnök a habzás óta nem evett olyan halat, amely itt akadt horogra.

Vasúti "összeesküvés"

"Hivatalos felmérések szerint a Rábát befedő gusztustalan lepedéket szilícium-oxid és naftalin-szulfát okozza" - mondta érdeklődésünkre a duzzasztó mellett állva Woki Zoltán, a helyi Pronas természetvédelmi szervezet elnökségi tagja. Mint elmondta, az osztrákok folyamatosan semmibe vesznek minket.

Jó példa erre a két fél kapcsolatát mérgező másik beruházás, a határ mellé tervezett évi kétszáznegyvenezer tonnás kapacitású osztrák szemétégetőmű. Hiába tiltakoznak ellene a helyiek, a túlsó oldal nem akarja figyelembe venni érveiket. Woki szerint figyelmeztető jel, hogy ez év elején még csak kétszázezer tonnás kapacitásról beszéltek, amely márciusra további negyvenezerrel bővült.

Az apróra őrölt háztartási lomok a mai tervek szerint jórészt vasúton kerülnének ide. A Begas feldolgozóüzeme a Kőszeg közelében található Oberpullendorfban áll. Ha ránézünk a térképre, látható, hogy innen csak óriási kerülővel, Stájerországon át lehetne Szentgotthárd mellé szállítani a szemetet. Ám ha visszaépítik az 1949-ben felszedett kőszegi vasútvonalat, csaknem száz kilométerrel rövidülne az út. "A helyreállítást - minő véletlen - éppen mostanában kezdték szorgalmazni az osztrákok. A bővítést könnyen megvalósíthatják, hiszen a vonal megmaradt része jórészt ma is a GYSEV Zrt. tulajdonában van. Információink szerint a beruházás anyagi háttere is biztosított. A GYSEV pedig felerészben Ausztriáé" - világított rá egy sajátos összefüggésre Woki Zoltán.

Háttéralkut sejtenek

Az ügy pikantériája, hogy egy - az év első felében a magyar környezetvédelmi tárcának készült - tanulmány már számol a most még csak papíron létező hulladékégetővel. A több száz oldalas dokumentumot összeállító MKM Consulting szerint a Nyugat-Magyarországon keletkező szemetet az osztrák üzemben lehetne elégetni. A helyiek az interneten bukkantak a tanulmányra, s rögtön feltették a kérdést: ha a minisztérium így áll az ügyükhöz, miként remélhető, hogy mögéjük állnak a tiltakozásban? A zöldek azt gyanítják: a kormány azért nem lép fel egyértelműen az égető ellen, mert a háttérben politikai alku született. "Ők hivatalosan elnézik nekünk a leendő toronyi lignitbányát és erőművet, mi pedig nem piszkáljuk az ő szemétégetőjüket" - vélte egy neve elhallgatását kérő helyi polgár. Szerinte most a legnagyobb segítséget Fodor Gábortól várják Szentgotthárdon. Ő ugyanis kinevezésekor kijelentette: egyetlen ügyeskedő érdekcsoportot sem kíván képviselni.

Pintér Attila, Magyar Hírlap


fidesz.hu