Így pontosan annyi ismerettel rendelkezem, mint a kormányzat erre specializálódott szakemberei, a projekt tervezői, az építkezés pénzügyi konstrukcióját megálmodó pénzmágnások, a felelős döntést hozó kormánytagok, az újabb gazdasági sikertörténetet propagáló kommunikátorok. Ők sem tájékozottabbak nálam, csak annyi a különbség közöttünk, hogy én nem húzok milliós fizetést, apanázst, támogatást, nem kapok jutalmat, pályázati díjat, állami javadalmat a tudatlanságért.

Természetesen elmélyült és szerteágazó kutatómunkát végeztem, hogy tudás-nem tudásomat megalapozzam, így számos, nélkülözhetetlen adat a rendelkezésemre áll.

A döntéshozók töprengéseit megkönnyítő hatástanulmány az építkezés költségeit 67-69 milliárd forintra tette. Ha tisztán vállalkozói pénzből épülne meg a negyed, akkor 25 év alatt 175 milliárd forintot fizetne az állam bérleti díjként, ám a bérleti időszak végén nem szerezne tulajdonjogot. A PPP-konstrukcióban szintén vállalkozói pénzből építkeznének, de állami kezességvállalással. Így 25 év alatt 120 milliárdot fizetne a költségvetés a befektetőnek, majd 54,6 milliárdért megvásárolhatná az ingatlant. A kormány a PPP-konstrukciót választotta, mert az a kormányszóvivő szerdai tájékoztatása szerint 70 milliárd, csütörtökön már 140 milliárd forintnyi megtakarítást jelent az országnak. Ha hihetünk a kormányszóvivőnek, akkor a 25 évi üzemeltetési díj 212,5 milliárd forint lesz, ám olyan országban, ahol Veres János a pénzügyminiszter, ilyen nagyvonalúan szokás spórolni. Jó hír viszont, hogy az építkezés költségei szerdáról csütörtökre virradóra 32,3 milliárd forintra csökkentek.

Foglaljuk össze mindazt, amit biztosan tudunk: a 67-69 milliárd forintos építkezés 32,3 milliárd forintba kerül, míg a 120 milliárdos bérleti díj 212,5 milliárdba, amihez hozzájön az 54,6 milliárdos vételár, így végeredményben az államkassza legalább 70, de inkább 140 milliárd forinttal lesz gazdagabb... Persze nekünk, átlagos halandóknak felfoghatatlan mindez, nem is vagyunk szocialista pénzügyi, gazdasági szakemberek. Mert az igazi szakemberek most független bizottságot alkotnak, hogy személyes tekintélyükkel testületileg szavatolják a projekt átláthatóságát. Az építkezés költségeire nyilván nem vonatkoznak az átláthatóság követelményei, vagy a bizottság szakemberei oly széles látókörűek, hogy a 32,3 és a 69 milliárd közötti különbség fel sem tűnik nekik. Igaz, ezek a számok sem jelentenek semmit. Bizton állíthatjuk, egyetlen átláthatósági felügyelő sem akad, aki megmondaná, hogy eddig mennyi közpénzt emésztett fel az új kormányzati negyed. Mennyit fizettek ki ötletdíjra, szakértői jelentésekre, elő-, műhely- és hatástanulmányokra, pályázati előkészületekre, bíráló bizottságokra... S az sem kizárt, hogy már most rendes havi fizetést kap a leendő büfés, takarító, őrző-védő, hivatalsegéd. Számít-e valamit a feltételezett, a kialkudott, a szerződésbe foglalt ár, amikor úgy 70 százalékos készültségi foknál, természetesen külső körülmények miatt, 100-150 százalékkal nőnek majd az építési költségek. Megeshet az is, hogy a 4-es metró útvonalát hozzáigazítják a kormányzati negyedhez, ami újabb, nehezen felbecsülhető költségvetési nyereségekkel járna.

A végeredmény olyan összeg lesz, amilyenről senki még csak nem is álmodott, hozzátéve, hogy a pontos számot akkor sem fogja tudni egyetlen illetékes sem.

Forrás: Ugró Miklós, Magyar Nemzet