Jelenleg hazánkban a húsipari ágazatban a feketegazdaság aránya eléri a 25-30 százalékot - nyilatkozta a Népszavának több megkérdezett szakember. Az okok között egyebek mellett az élelmiszerek 15 százalékos áfájának tavalyi 5 százalékos emelését, valamint az uniós tagországokból egyre nagyobb mennyiségben érkező, a hazainál olcsóbb, ám gyakran gyengébb minőségű élőállat- és darabolthús-behozatalt említik. Miközben jelentős az illegálisan előállított élelmiszerek aránya is - tette hozzá Berczik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) ügyvezető titkára. Ez komoly veszélyt jelent a fogyasztóra is, hiszen semmilyen élelmiszer-bizton­sági garancia nem védi ezeket a termékeket, és természetesen jelentős költségvetési bevételkiesést is okoz. Egyre több kistermelő kerüli meg a hivatalos utat és forgalmaz engedély nélkül húst - tartja a szakember. Berczik Attila úgy véli, több helyen már ipari méretekben foglalkoznak az illegális vágással, forgalmazással. A feketegazdaság erősödését ösztönzi egyébként a vásárlóerő mérséklődése, csökkenése is, hiszen sokan inkább vásárolnak zugpiacokon, csomagtartókból olcsóbb termé­ket, mint drágább, de biztonságos élelmiszert.

Az élelmiszer-ellenőrzés átszervezése, egy kézbe kerülése helyes irány, jó lépés a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozása, ám ez a jelenlegi átmeneti, köztes állapot nem kedvez a húsipari ágazat kifehérítésének - summázta a Hússzövetség ügyvezető titkára. Szerinte az ellenőrzések esetiek és nem elég hatékonyak. A szervezet vezetője úgy számol, hogy évente mintegy 100 milliárd forintos kárt okoz az ágazat tisztességes szereplőinek a feketegazdaság. A költségvetés pedig nagyjából 20 milliárd forintos bevételkieséssel számolhat. A kampányszerű ellenőrzések helyett a hatóságoknak - APEH, élelmiszer-biztonsági hatóság, a VPOP, illetve a rendőrség - az eddigieknél szorosabban kellene együttműködniük és folyamatosan, szigorúan ellenőrizniük az élelmiszerpiac minden szereplőjét.

Remény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnöke arról számolt be, hogy tavaly már kedvező változások indultak meg, amelyek sikereket is hoztak, ám a kezdeti lendületet az ellenőrzések terén nehéz fenntartani. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a feketekereskedelem elsősorban nem a nagy élelmiszerláncokra, hanem a közvetítő kereskedelemre jellemző. Itt cserélnek gazdát a szállítmányok számla nélkül, vagy egy számlával több rakományon is túladnak. Az állategészségügy mellett az adóhatóságnak is nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie a tettenérések számának növelésére - fűzte hozzá az alelnök. A húsvéti célellenőrzések nyomán az ágazat legalább az eddigi árakat tartani tudta, s kismértékben növelhette forgalmát. A szakember azt sem titkolta, hogy amíg ilyen kevés a hazai sertés, addig a feldolgozók rákényszerülnek a behozatalra. A csökkenő kivitel és a nyomott hazai árak azonban valóban csődhullámot idézhetnek elő, amelynek jelei máris tapasztalhatók. A Húscéh alelnöke megjegyezte, hogy az uniós csatlakozás egyik nagy vesztese a sertéságazat, amely sok piacát is elveszítette.

A feketegazdaság terjedését felgyorsította, hogy ma Magyarországon magasabb az élelmiszereket terhelő áfa, mint a környező tagországokban - hangsúlyozta Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hústermék Tanács főtitkára. A szakember is elismerte, hogy a termékpálya szereplői megosztottak, ám azt is hozzáfűzte, hogy meg kell találniuk az érdekazonosságot: ez pedig a hazai piac védelme. Tavaly a hazánkban levágott 3,8 millió sertésből 600 ezer volt az import. Magyarország megszűnt élő sertés nettó exportőr lenni, s ma már nettó importőr - jelezte a gondot Menczel Lászlóné. A főtitkár szerint az ellenőrzések hatékonyságának javítása mellett a büntetések szigorítására is szükség van.

Abban valamennyi nyilatkozó egyetértett, hogy a szigorú és összehangolt hatósági adó- és élelmiszer-biztonsági ellenőrzések mellett egyre nagyobb szükség van az összefogásra, a magyar hús- és feldolgozott termékek marketingjére. Tudatosítani kell a hazai fogyasztóval, hogy az itthon nevelt sertés génmódosítás-mentes takarmányon nő föl, almon tartva, jó minőségű húst ad. A szakemberek támogatnák a hazai húsfélék ellenőrzött jelölését is, hogy a vásárlók nagy biztonsággal választhassák ki a magyar termékeket.

A sertéstelepeket szigorúan ellenőrzik

A nagy sertéstelepek nem érdekeltek a feketegazdaságban, már csak azért sem, mert a takarmánykeveréstől a kiszállításig folyamatosan és szigorúan ellenőrzik ezeket az üzemeket az állat-egészségügyi és más társhatóságok - közölte Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. Ráadásul a legális gazdaságban tevékenykedő termelők állatjóléti támogatást is kapnak, így nem fűződik érdekük az illegális húskereskedelemhez. Ugyancsak a fehérgazdaságban tartja ezeket a nagyüzemeket az áfa, amit az eladott jószág után kapnak. Az így befolyt összegből fedezik a takarmányt, valamint a fejlesztésekre, bővítésekre felvett hitelek törlesztését. A sertéstartók azt sérelmezik, hogy az uniós tagországokból áfa nélkül beérkező élő és feldolgozott sertés nem mindegyik húsüzemet hagyja el áfával. A kistermelők egy része integrált rendszerben tart sertést, ezért ők sem érdekeltek a feketekereskedelemben, hiszen állandó állatorvosi felügyelet mellett nyilvántartott állománnyal dolgoznak - folytatta a szövetség elnöke. A hazai illegális húsforgalmazásból legföljebb 5 százalék lehet a magyar kistermelők részvétele, a többi az importhús feldolgozásából származik.


Az olcsó import lenyomja a hazai felvásárlási árakat

A hazai valamivel több mint 4 millió sertésből 2,5 milliót nagyüzemekben tartanak. Ez az évi 5 ezer sertésnél többet kibocsátó gazdaságokat jelenti. A magyarországi sertéstartóknak ez a 4,5-5 százaléka adja a termelés 70 százalékát. A múlt évben 600-700 sertést hoztak be Szlovákiából, Lengyelországból, Hollandiából, Dániából. A darabolt sertéshús mennyisége elérte a 40-60 ezer tonnát, ami további 600-700 ezer élősertésnek felel meg. A heti 80 ezer sertésvágásnak mintegy negyede volt importjószág. A sertéstartók és a -feldolgozók között azonban ellentét feszül, hiszen a húsüzemek minél olcsóbban akarnak alapanyaghoz jutni, a termelők pedig szeretnék értékesíteni jószágaikat. Az olcsó import azonban lenyomja a hazai felvásárlási árakat. Kevés nagyüzem képes csak kilónként 250 forint alatt is nyereségesen működni.

Bihari Tamás, Népszava


fidesz.hu