A jogszabály, amelynek elfogadása egyértelműen Abe Sindzo miniszterelnök politikai sikereként könyvelhető el, leghamarabb három év múlva lép életbe, így 2010 előtt nem kerül sor a II. világháborúban vesztes Japán számára a megszálló Egyesült Államok által hatvan éve kidolgozott alaptörvény reformjára. "(...) az a fontos, hogy tovább szélesítsük az alkotmányról zajló vitát" - jelentette ki a sajtó előtt Siozaki Jaszuhisa kormányszóvivő. A tavaly szeptemberben hatalomra került miniszterelnök korábban kijelentette, hogy kormányzó pártja, a konzervatív Liberális Demokrata Párt júliusi szenátusi választások fő kampánytémájává kívánja tenni az alkotmányreform kérdését.

Az 1947-es békealkotmány tervezett átírása kulcsfontosságú része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek révén Abe erősíteni szeretné országa szerepét nemzetközi biztonsági ügyekben. E célja elérésében mindenekelőtt az alaptörvény 9. cikkelye akadályozza, az ugyanis eltiltja a japán hadsereget attól, hogy részt vegyen nemzetközi konfliktusok katonai erővel való rendezésében, vagy megtámadott szövetségesei segítségére siessen.

A kormányfő hatalomra jutása óta szorgalmazza a katonai szerepvállalás alkotmányos korlátainak enyhítését. Washington - Tokió katonai szövetségese - több ízben jelezte, hogy üdvözölné a 9. cikkely felülvizsgálatát, a japán választók azonban továbbra is óvatosak ebben a kérdésben.

Egy májusi felmérés szerint, amelyet a liberális Aszahi Simbun újság megrendelésére végeztek el, a válaszadók 58 százaléka támogatna bizonyos változtatásokat az alkotmányban, 49 százalék azonban továbbra is ellenzi a 9. cikkely megváltoztatását, 33 százaléknyi támogatóval szemben. A nacionalista felfogású Abe, meg akarja szabadítani országát az Egyesült Államok által ráerőltetett "háború utáni rendszertől" - amely a konzervatívok szerint az egyéni érdeket mindennél magasabbra helyező szemléletet erősítette a hagyományos japán értékekkel szemben -, és vissza akar térni pártja, az LDP 1955-ben megfogalmazott alapértékeihez. Így például máris elfogadtatott egy törvényt az oktatás reformjáról, a hazafias oktatás iskolai erősítése érdekében.

Bár a legtöbb vita a 9. cikkelyről folyik, ellenzéki bírálók arra is rámutatnak, hogy más javasolt alkotmánymódosítások az állami beavatkozás lehetőségét erősítenék az egyéni polgári jogok kárára.

MTI - fidesz.hu