Frank-Walter Steinmeier - akárcsak előző este Angela Merkel kancellár, az Európai Tanács soros elnöke - utalt arra: aligha valószínű, hogy a csütörtök-péntekre tervezett csúcsértekezleten eljutnak az eredeti célkitűzésig, az esedékes új partnerségi megállapodás megkötését célzó tárgyalások megkezdéséig. Az állásfoglalásokból ugyanakkor kitűnt: miközben a német uniós elnökség és az Európai Bizottság a nézeteltérések ellenére stratégiai partneri viszonyra törekszik Oroszországgal, Lengyelország és a balti államok a leghatározottabban fékezik ezeket az erőfeszítéseket. Lengyelország mindenekelőtt az Oroszország által betiltott lengyel húsexport, a balti országok pedig energiapolitikai kérdések miatt szegül szembe a brüsszeli irányvonallal. Ezen túlmenően Észtország a legutóbbi emlékmű-viszály kapcsán belügyeibe való beavatkozással vádolja Moszkvát.

Ilyen körülmények között megfigyelők szerint már az is eredmény, hogy a csúcs egyáltalán létrejön, a balti országok ugyanis annak elhalasztását javasolták. Ezzel azonban a német elnökség és az Európai Bizottság a leghatározottabban szembehelyezkedett, az "elidegenítés helyett megbékítés" elvet követve. A német külügyminiszter elutazása előtt annak a reménynek adott hangot, hogy legalább az energiaellátás biztonsága terén sikerül majd előrelépni.

Az EU elnöki tisztét betöltő német diplomácia álláspontját Gernot Erler, a külügyminisztérium államminisztere keddi nyilatkozatában a következőképp fogalmazta meg: mindkét félnek fel kell ismernie, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája. Erler szerint Vlagyimir Putyin elnöknek alapvető érdeke, hogy Európa partnerként vegyen részt az orosz gazdaság korszerűsítésében. Európának pedig nemcsak energiára van szüksége, hanem arra is, hogy Oroszország konstruktív módon közreműködjön a nemzetközi konfliktusok megoldásában, különös tekintettel Iránra, a Közel-Keletre és Koszovóra. Az egymásrautaltságnak felül kell kerekednie a kétoldalú problémákon - fogalmazott a német államminiszter.

MTI - fidesz.hu