Az Egy nyomdaműhely titkaiból - Gyomai Kner Nyomda 1882-2007 című tárlaton a Kner Izidor által 1882-ben alapított, a mai napig működő műhelyhez kapcsolódó tárgyak láthatók.

A nyomdában készült kötetek, az ábrák készítéséhez használt, fából és rézből készült nyomódúcok, 1907-től kiadott színes "tárczanaptárak", báli meghívók és úgynevezett "röpke lapok" tekinthetők meg az OSZK kiállítótermében.

Bemutatják a műhely által az 1919-es lipcsei könyvipari világkiállításon elnyert aranyérmet igazoló oklevelet, az alapítóról és utódairól készült korabeli fotókat, valamint Madách Imre, Csokonai Vitéz Mihály és Zrínyi Miklós műveinek 1921-es kiadását.

Esterházy Péter író a megnyitón arról szólt: "az utóbbi években könyveim a Kner nyomdában készülnek. Kneréknél, mondtam volna majdnem, de Knerék már nincsenek. Illetve vannak és nincsenek" - tette hozzá, felidézve a zsidó család deportálásának történetét.

"Lám és dacára" című beszédében az író elmondta azt az anekdotát, amely szerint egy külföldi kongresszuson vadaki Gyomát "afféle Oxford- vagy Cambridge-szerű szellemi központnak vizionálta, amire Kner így felelt: kolléga úr nyilván nem tudja, mi az, amikor valami nem viszonyokból, hanem a viszonyok dacára jön létre".

"Lám, ha Knerékre gondolunk, üres és teli lesz a szívünk, szégyen és büszkeség tölti el" - fogalmazott a Kner család Izraelben élő leszármazottainak jelenlétében Esterházy Péter.

Monok István, az OSZK főigazgatója a nyomda történetének és dokumentumainak feltárását a könyvtár új, a könyvtörténet kutatását is célul kitűző programjába illő tevékenységnek nevezte.

A július 14-ig látható tárlat látogatói egy lapot kapnak, amelynek betűit a kiállításon is látható, 1858-ban Bostonban szabadalmaztatott kézi nyomdagépen szedik.

A nyomda címerével ellátott papíron Kner Imre gondolata olvasható: "Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok".

MTI - fidesz.hu