Tisztelt Külügyminiszter Asszony!

Köszönettel vettük levelét, amelyben a kormányzat külpolitikájának energetikai vonatkozásait igyekszik tisztázni, különös tekintettel a gázimport kérdésére és az ezzel összefüggő Nabucco - Kék Áramlat vitára. Vártuk a válaszát, mert Brüsszelben egyre nagyobb hullámokat ver, hogy a magyar kormány letérve az európai szolidaritás útjáról, különutas politikát folytat az energiapolitika területén. Félhivatalos közlésekből már az is egyértelművé vált, hogy a közös európai energiapolitikával szembeni szolidaritásunk hiánya más területeken is akadályozza a nemzeti érdekek érvényesítésére irányuló munkánkat.

Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy válasza egy világos kül- és energiapolitikai stratégia bemutatása helyett a sodródás és koncepciótlanság újabb bizonyítéka. Csalódottak vagyunk, mert levelében lényegében megismétli azt, amit az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén elmondott, miszerint felelőtlenség lenne elköteleződni a Nabucco vezeték mellett.

Ez az Ön által kifejtett vélemény immár végképp követhetetlenné teszi a magyar kormány álláspontjának alakulását az ügyben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Moszkvának beszélve álomnak nevezte a Nabuccót, ezzel szemben Szekeres Imre honvédelmi miniszter nem sokkal később Washingtonban prioritásnak. Ön most azt állítja, hogy nincs sorrend a két vezeték között. Kinek hihetünk tehát, és kinek hihetnek Magyarország nemzetközi partnerei?

Sajnos már nem egyszerűen a kormány szavahihetősége a tét. Brüsszelből nézve ezen már rég túl vagyunk. A legjelentősebb európai lapok egymás után fejezik ki megdöbbenésüket a magyar kormány követhetetlen külpolitikai vonalvezetése láttán. Európai és atlanti szövetségeseink értetlensége is egyre kézzelfoghatóbb.

A tét most már az, hogy képesek leszünk-e visszatérni nemzeti érdekeink képviseletéhez. Bizonytalan különalkuk és kétértelmű megfogalmazások helyett az ehhez vezető út a közős európai energiapolitika terve melletti egyértelmű elköteleződés, A közös energiapolitikának és egyetlen nevesített gázvezetéktervének, a Nabucco-nak létrejötte hazánk nemzeti érdeke. Magyarország nem lehet partnere azoknak, akik a gazdasági érveken túlmutató hatalmi megfontolásokból igyekeznek megosztani az Európai Uniót az energetika együttműkődés terén.

Brüsszel, 2007. május 16.

Kiváló tisztelettel:

Schmitt Pál, Szájer József, Gyürk András

Európai parlamenti képviselők