Nem tudni, hogy a kormány mikor lesz képes döntést hozni az ingatlanadóról. Információink szerint a koalícióban sem tisztázottak a frontvonalak ebben a kérdésben. A kabinet a jelek szerint a saját belső harcaival van elfoglalva, és nem akar egyeztetni a szakmai és a társadalmi partnerekkel. Az ingatlanszakma képviselőinek véleményére nem kíváncsi a kormányzat - panaszolják az érintettek.

A Pénzügyminisztérium még nem vette ki ezt az adónemet a konvergenciaprogramból. Veres János az utóbbi hetekben többször is megerősítette, hogy a konvergenciaprogramban foglaltak szerint 2008. január elsején bevezetik az új ingatlanadót. Az új adónemből hatvan-száz milliárd forint bevételre számít a kormány. A végső egyenleg azonban korántsem egyértelmű, hiszen egybehangzó vélemények szerint az ingatlanadónak meglévő adónemeket kellene felváltani, mint a ma is meglévő ingatlanadó, a luxusadó, az építmény- és telekadó, valamint részben az iparűzési adó. Az is elfogadott álláspont, hogy őszhöz képest csökkent a költségvetési nyomás, hiszen az eddig meghozott megszorító intézkedések hatására valamelyest javult az államháztartás egyenlege. Az ingatlanszakemberek abban reménykednek, hogy ha a jövő év elejéig megszületik az új törvény, annak hatálybalépését a képviselők egy évvel elcsúsztatják. Erre azért is szükség lenne, mert az ingatlanberuházók több évre terveznek. A nagy projektek tervezésétől a megvalósulásig három-öt év is eltelhet, így időben tudniuk kell, hogy milyen szabályozási környezetben valósulhat meg az elképzelésük.

Az ingatlanadó megszületése mellett nem pusztán fiskális szempontok szólnak. Azért is szükség van rá - érvelt Gyurcsány Ferenc az Új egyensúly programot ismertetve -, mert az igazságosság megköveteli, hogy a vagyonnal rendelkezők ne csupán - olykor csak részben - látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez. A családok valóságos anyagi helyzetét, lehetőségeit a jövedelmük mellett alapvetően meghatározza örökölt vagy szerzett vagyonuk. Ezért indokolt az ingatlanvagyonra is kiterjeszteni a közteherviselést.

Noha a pénzügyi tárca hivatalos tájékoztatást mindeddig nem adott adóelképzeléseiről, lapértesülések már tavaly októberben arról szóltak, hogy az értékalapú ingatlanadó a lakóingatlanok esetében sávosan progresszív lenne, és a lakóingatlanokat öt kategóriába sorolná. A kiszivárgott terv szerint tízmillió forintos értékhatárig másfél ezrelék lenne az adó mértéke, a legmagasabb, százmillió forint fölötti kategóriában pedig másfél százalék. A nem lakáscélú ingatlanok után egységesen egyszázalékos kulccsal adóznának a tulajdonosok. A legnagyobb tiltakozást az utóbbi váltotta ki. A vállalkozások által most fizetett építményadó nem különbözteti meg a kültelki raktárt és a Váci utcai üzlethelyiséget, hanem egységesen állapítja meg a négyzetméterek után fizetendő tarifát. Ez átlagosan 16 százalékos adótehernek felel meg, s a szakértői várakozások szerint ezt kicsivel meghaladó, hozzávetőleg 0,25 százalékos adómértéket még elfogadhatónak tartanának.

Nagygyörgy Tibor, az ingatlanfejlesztő Biggeorge's holding elnök-vezérigazgatója korábban elmondta, hogy ha valóban vagyonadóként - a személyi jövedelemadó és a tb-terhek csökkentésével - fokozatosan jelenne meg az ingatlanadó, azt az ingatlanszakma elfogadná. Az adónemet minél szélesebb körben kell bevezetni, nem szabad kivételeket gyártani. "Egy minden lakóingatlanra kiterjedő, de alacsony mértékű adót tudnék elképzelni - mondta Nagygyörgy Tibor. - A lépésről lépésre való, lassú bevezetés lenne indokolt a negatív piaci hatások mérséklése miatt. Egy jól meghatározott értékövezetes megközelítésű rendszer alapvetően jó lenne."

Szalontay Mihály, Magyar Hírlap


fidesz.hu