Tény, hogy az idei első három hónapban a lakossági megtakarítások reálértéken csökkentek, miközben a hitelfelvételi tranzakciók értéke megközelítette a 150 milliárd forintot. Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy a háztartások vagyona az inflációt is figyelembe véve több mint 88 milliárd forintot veszített értékéből. Az összkép a jelenleginél is sokkal kedvezőtlenebb lenne, ha nem erősödött volna a forint, és nem száguld a tőzsde. Az átértékelődésnek köszönhetően ugyanis a lakosság pozíciója több mint 180 milliárd forinttal javult. Az árfolyamhatás persze azért is ilyen jelentős, mert a magánpénzügyekben mind nagyobb teret nyer a deviza. Az első negyedévi hitelfelvétel teljes egészében devizában történt, a forintkölcsönök esetében ugyanis a tranzakció összege negatív volt (visszafizették, illetve devizára váltották ezeket a tartozásokat). Érdekes módon kísértetiesen hasonló jelenséget tapasztalhatunk most a bankbetéteknél is. Míg ugyanis a forinttranzakciók mínusz 2,5 milliárd forintot tettek ki, devizabetétben 72,5 milliárd forintnak megfelelő értéket helyeztek el. Érdemes megjegyezni, hogy a devizába (jellemzően euróba, illetve dollárba) fektetők számára - szemben a svájci frankban eladósodókkal - kedvezőtlenül alakultak az árfolyamok, így ők most közel húszmilliárdot buktak ezeken a megtakarításokon.

A legfrissebb számok különlegessége még, hogy a háztartások rég nem tapasztalt mennyiségben vásároltak részvényeket. Ezeknek a tranzakcióknak az értéke közel 30 milliárd forint volt, az átértékelődés viszont a részvénytulajdonosoknak 127 milliárdot hozott a konyhára. A sok rossz mellett az is jó hírnek számíthat, hogy a félretett forintok többsége öngondoskodásra ment, az úgynevezett biztosítástechnikai tartalékokat (ide tartoznak a nyugdíjpénztári megtakarítások is) a háztartások 164 milliárd forinttal növelték.

Kolozsi Pál, Napi Gazdaság


fidesz.hu