Jelen pillanatban - a magyar pártok közül kizárólag neki - képviselői vannak a szerb parlamentben, a vajdasági vezetés egyik meghatározó erejét képezi (ez a párt adja a tartományi parlament alelnökét, a vajdasági kormány alelnökét, valamint több tartományi tárcát is a párt politikusa vezet), és számos önkormányzatban - köztük Szabadkán, a vajdasági magyarság legnagyobb városában - többsége van. Persze jogosan tehető fel a kérdés, hogy akkor miért vonult vissza. Azért, mert mindez csak a látszat, az eredmények arról árulkodnak, hogy a VMSZ népszerűsége jelenleg a magyarság körében a mélypontjára süllyedt. A legfontosabb városban, Szabadkán ugyanis csak nehézkesen sikerült megőrizni a többséget. Kucsera Géza polgármester a választásokat mindössze 117 szavazatnyi különbséggel nyerte meg, a város képviselő-testületében pedig a 67 képviselőből mindössze tizenhat VMSZ-es van, noha a korábbi összetételben harminchárom volt.

Az örökség

A párt térvesztése folyamatos volt, így a januárban megtartott szerbiai parlamenti választások teljes mértékben rámutattak a gondokra. A VMSZ a színmagyar vagy túlnyomórészt magyarlakta településeken veszített, ráadásul a szavazatokat nem a másik két magyar párt - a VMDK és a VMDP - szerezte meg, hanem belgrádi központú pártok. Mindez rámutatott a VMSZ belső problémáira, történetesen, hogy a pártot az 1994-es megalakulása óta gyakorlatilag ugyanazok vezetik, nevükhöz több tisztázatlan korrupciós ügy is kötődik, és teljes mértékben elveszítették a kapcsolatot a választókkal. Emellett a pártvezetés tagjai úgymond másodállásban politizálnak - Kasza például egy belgrádi központú bank szabadkai fiókjának az igazgatója -, ami szintén hatással volt a párt működésének hatékonyságára, ezért is szükséges e téren a professzionalizálódás. Ráadásul elveszítették a ritmust is, nem jelentek meg új arcok, nem lett korszerűbb a kommunikáció, és a párt által képviselt célok is a régiek maradtak.

A VMSZ azzal szerzett magának tekintélyt és népszerűséget, hogy a háborúktól sújtott kilencvenes években felemelte a szavát az öldöklés, a magyarság mozgósítása, az erőszakos kitelepítés és asszimiláció ellen, küzdött a kisebbségi jogokért. Még Milosevic uralma idején a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek politikai szervezeti közül elsőként a VMSZ alakította meg az ideiglenesnek nevezett nemzeti tanácsot, és a hatályban lévő kisebbségvédelmi törvény kidolgozásából is bőven kivette részét. 2000. október 5-e, Milosevic és társai távozása után azonban változott a helyzet. A vajdasági magyarok a demokratikus kormányzat mellett már nem érezték veszélyeztetve magukat kisebbségi létükben. Tovább szerettek volna lépni. Munkahelyeket akartak, gazdasági fellendülést, egzisztenciát. Ezzel szemben a VMSZ megmaradt a korábbi politizálásánál, és igazából már ekkor látszott a térvesztés kezdete. A magyarság hangulatváltozása különösen erősen lemérhető a 2003 végén megtartott szerbiai parlamenti választáson, amikor Kasza a megszaporodó magyarellenes incidensek miatti heves tiltakozás felvállalásával kívánt sikert elérni, de ennek nem volt különösebb visszhangja. Ilyen előzmények után megértette, hogy vissza kell vonulnia.

Előre vagy hátra?

A helyére lépő Pásztor István becsontosodott vezetéssel és politikai célokkal rendelkező, alaposan megtépázott népszerűségű politikai szervezetet vett át. Munka van bőven. Megválasztották a párt legfőbb testületeit, a negyvenöt tagú tanácsot és az elnökséget. Pásztor számos új, fiatal arcot emelt be a vezetésbe. A négy alelnök mindegyike harmincöt évnél fiatalabb, ráadásul ketten a szórványmagyarság köréből jöttek. Ez azonban igazából csak gesztusértékű lépés, a szabadkai központú párt irányítói elsősorban azok, akik közel vannak a tűzhöz. Pásztor jelentős lépést tett a professzionális pártvezetés kialakítása felé is. A főállású ügyvezető alelnökké kinevezett Korponai Dorottya fiatal, ambiciózus hölgy, korábban a pártirodát vezette, majd Kucsera Géza szabadkai polgármester kabinetfőnöke lett.

A tanács élére az újvidéki szervezet elnöke, Bunyik Zoltán került, s ez szintén gesztusnak nevezhető. Bunyik a tartományi oktatási tárcát vezette, ám lemondott, mert Berlinben nagykövetségi munkát ígértek neki, amiből végül nem lett semmi. Pásztor a tanács összetételével is az Újvidék-Szabadka ellentétet próbálta enyhíteni, ugyanis a szórványmagyarságot jelképező újvidéki vonal adja a testület harmadát.

A lehetőségek

Pásztor elismert szaktudású gazdasági szakember, a vajdasági kormányban a gazdaságfejlesztési és privatizációs tárcát vezeti. Ráadásul kezében van a Tartományi Fejlesztési Alap is, amely évről évre jelentős hitellel támogatja a gazdálkodókat. Adott tehát arra is a lehetőség, hogy a párt a kisebbségvédelem mellett markánsabb gazdasági programmal álljon a választók elé.

Korai lenne arról szólni, hogy valóban jelentős arculatváltás várható-e a VMSZ-nél, vagy az új arcok mögött továbbra is a régi gárda irányítja a pártot. A lehetőség adott, az új pártelnök megteremtette a továbblépés alapjait, a többi már a vezetőkön áll. A választók majd véleményt mondanak.

Bajtai Kornél, Magyar Hírlap


fidesz.hu