Amióta az észt hatóságok április végén áthelyeztek egy szovjet hősi emlékművet, Tallinn és Moszkva viszonya nagyon megromlott. Az észt hatóságok az oroszokat, sőt, a Kremlt sejtik az ekkor kezdődött tömeges internetes támadások hátterében. Ez utóbbiak megpróbálják megbénítani a különböző észt honlapok működését, megakadályozva, hogy a "normál felhasználók" elérhessék azokat, sőt, egyes esetekben azok tartalmát is igyekeznek megváltoztatni. Kedden például az ország második bankja, a SEB Eesti Uhisbank a tömeges internetes támadások miatt kénytelen volt felfüggeszteni azt a szolgáltatását, hogy külföldről is be lehet lépni a pénzintézet egyes rendszereibe.

Mindezek az akciók komoly problémákat okoznak, hiszen a kis balti ország élenjár a világháló használatában: így például Észtország volt az első a világon, ahol az emberek a nemrégiben tartott parlamenti választásokon akár az interneten is leadhatták szavazataikat.

Az események nyomán az észt hatóságok igyekeztek meggyőzni az EU-t és a NATO-t, hogy hatékonyabb fellépésre van szükség. Jaak Aaviksoo védelmi miniszter a két nemzetközi szervezet szoros együttműködését sürgette az internetes támadások elleni konkrét módszerek kidolgozására, hozzátéve: ha figyelembe veszik a károk mértékét, s azt a módot, ahogy a támadást megszervezték, akkor ezeket a fejleményeket a terrorcselekményekhez lehet hasonlítani. Urmas Paet külügyminiszter pedig azt mondta, hogy bebizonyosodott: az észt kormányszervek és az elnöki hivatal honlapjai elleni egyes "internetes terrortámadások" az orosz kormányszervek, ideértve az elnöki adminisztráció (azaz a Kreml) számítógépeiről érkeztek. (Ezt Moszkva cáfolja.)

A NATO-illetékes ebben a kérdésben nem foglalt állást, de elmondta: a katonai szövetség vizsgálja, milyen hatásai lehetnek ezeknek az akcióknak, s folyamatos kapcsolatban áll az észt szervekkel. A NATO észtországi rendszereit mindenesetre egyelőre nem érte internetes támadás - tette hozzá.

MTI - fidesz.hu