A szőlőterület csökkenésének nincs vége, a termelők sorban állnak a hegyközségeknél a kivágási engedélyért, s félő hogy évek alatt még további 20-30 ezer hektárral fogyatkozhatnak az ültetvények - mondta a szakember a XIII. Szegedi Borfesztiválhoz kapcsolódóan megszervezett Boregyetem című rendezvényen. Az elnök közölte, a hagyományos bortermelő országokban hasonló folyamatok játszódnak le, csökken vagy stagnál a szőlőültetvények területe, míg az új szőlőtermelő országokban - ilyen például Ausztrália, Dél-Afrika, Chile - növekedés figyelhető meg.

A szőlőjét kivágó termelő - ha ültetvénye megfelel a rendeletben előírt tőkesűrűségnek és termésátlagnak - maximálisan 8 ezer eurónyi, mintegy 2 millió forint támogatás kaphat hektáronként. Ez éves szinten hektáronként 200 ezer forintos hasznot számítva tíz esztendő jövedelmét jelenti - fogalmazott Sümegi József. A szakember elmondta, Magyarországon az egy főre jutó éves borfogyasztás 32 liter, a felmérések alapján azonban a lakosság 41 százaléka egyáltalán nem, 29 százaléka pedig ritkábban mint kéthetente iszik bort. A hazai borexport a hetvenes évek 2-2,2 millió hektoliteres szintjéről a rendszerváltást követően radikálisan csökkent. 1995-ben, amikor a borászati ágazat marketingjére 300 millió forintot fordítottak 1 millió hektoliter volt a kivitel, jelenleg feleekkora. Változást a jövedéki adó eltörlése és a helyette beszedett összeg marketing és ellenőrzési célokra fordítása hozhat - hangoztatta Sümegi József.

MTI - fidesz.hu