E lendület mögött két változás húzódik: Moszkva újsütetű harciassága, amelyet az orosz gazdaság fellendülése alapoz meg, valamint a moszkvai vezetők egyre makacsabb meggyőződése, miszerint az egykori ellenségek útját akarják állni Oroszország újjászületésének. A The Wall Street Journal úgy értékeli, hogy Moszkva és Washington, illetve az EU között a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta a leghűvösebbre fordult a viszony.

A lap emlékeztet arra, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszternek legutóbbi moszkvai látogatásakor azt ígérték, hogy az orosz vezetők mérsékelni fogják a hidegháború hangnemére emlékeztető megnyilvánulásaikat. Ezek közé tartozott, hogy orosz tábornokok azzal fenyegettek, újra Európa felé fordítják a rakétákat. Ezen túlmenően azonban semmilyen lényegi kérdésben nem sikerült egyetértésre jutni: sem az amerikai rakétavédelem Kelet-Európába telepítendő elemeiről, sem Koszovó független státusáról. A sokasodó kellemetlen jelek miatt néhány EU-tagállam a találkozó lemondása mellett kardoskodott.

Orosz vezetők lépten-nyomon hangoztatják, hogy az orosz haderő a világon a második legerősebb az amerikai után, és Oroszország hajójának vitorláit most kedvező szelek fújják. Vlagyimir Putyin elnök régi álma vált valóra az orosz ortodox egyház egységének helyreállításával, amelyet fontos előfeltételnek tart az elveszett orosz egység újjáteremtéséhez. Egy februári felmérés szerint az oroszok több mint fele fenyegetést lát az EU-ban, és 71 százaléka nem európainak, hanem attól különbözőnek tekinti magát.

Amerikában és Európában aggodalommal figyelik Moszkva harciasságát, különös tekintettel arra, hogy ennek felerősödését a demokratikus intézmények visszaszorulása kíséri. Oroszország ezenkívül gazdasági és egyéb eszközökkel kísérel meg nyomást gyakorolni szomszédaira.

Az újság szerint az EU mélyen megosztott abban a tekintetben, hogyan kellene kezelni Oroszországot. Az új EU-tagállamok kifogásolják, hogy az unió túlságosan kesztyűs kézzel bánik Moszkvával, nem lép fel az ellen, hogy Oroszország az EU-t megosztó politikát folytat. Németország és több régi EU-tag eközben kifejezett ellenérzést táplál azzal a szerinte oroszellenes érzülettel szemben, amely Lengyelországban és a balti államokban tapasztalható.

A The Wall Street Journal szerint Moszkva eddig sikeresen játszott Európa megosztására, például akkor, amikor egyes EU-tagállamoknak különalkut ajánlott fel az energiaipar területén. A szaporodó viták azonban egyre inkább megkeményítik az Oroszországgal szomszédos államok Moszkva-politikáját. Az újság Marek Siwiecet, az Európai Parlament lengyel alelnökét idézte, aki szerint "senki nem akar konfliktust Moszkvával, de idővel a nagy (nyugati) országok is meg fogják érteni, hogy egy csónakban evezünk".

MTI - fidesz.hu