- A nemzetközi szervezetek, köztük a valutaalap további reformokat sürget. Ezek szerint még nem jutottunk túl a nehezén?

- Az ország megítélése szempontjából nagyon fontosak a nemzetközi szervezetek megállapításai. Úgy tűnik, a kormányoldalról nézve most kevésbé üdvözítők az IMF megállapításai. Az IMF elég világos célkitűzéseket fogalmazott meg, amelyek egyáltalán nincsenek összhangban azzal, hogy már túl vagyunk a nehezén, konszolidáltuk a költségvetést és az államháztartást. Az IMF világosan megmondta, hogy Magyarország legfeljebb az első lépéseket tette meg. Nagyon fontos programok nincsenek kidolgozva: nem tudni, mi fog történni az oktatásban, a közigazgatásban és az egészségügyben. A helyén kell kezelni az IMF véleményét is. Tekintettel arra, hogy a valutaalapnak iránytű szerepe van a világgazdaságban, nem mindegy, hogy az IMF milyen jelentést ad ki Magyarországról.

- Eközben az Európai Bizottság összefoglalójából is kiderül, hogy a jövő évi hiánycélt nem tudjuk tartani. Készülhetünk a további megszorításokra?

- Vannak a kormányzatnak győzelmi jelentései a sikeres gazdaságpolitikáról, ám sem a magyar gazdaság, sem pedig az államháztartás nem került jobb helyzetbe. A drasztikus adóemelések hatnak a fiskális folyamatokra. Tény, hogy a tervezettnek megfelelően alakulnak a központi bevételek, tavaly Magyarország 9,2 százalékos államháztartási hiányt produkált, és az idei deficit is negatív rekord lesz az Európai Unióban. Hozzánk a legrosszabb adatokat felmutató államok, például Olaszország, fényévekre vannak. Akkor is súlyos a helyzet, ha azt mondjuk, a korábbi állapothoz képest javulás figyelhető meg. A másik gond: nem folytattuk le azt a vitát, hogy a hatályban lévő kiigazítás milyen hatásokat generál a gazdaság szereplőinél. Vagyis az adó- és járulékbevétel, -beszedés mennyire sikeres.

- Az egyensúlyi helyzet viszont javulni fog. Ennek a Fidesz is örül?

- Az állam pénzügyi helyzete valamelyest javul, ám a vállalkozásoknak hatalmas tehertételt jelentenek a megemelt adók és járulékok. Ám nincs meg az a hozzáadott többlet a gazdaságban, amely Magyarországnak a felzárkózást jelenthetné. Az egyensúlyban lévő államháztartás vagy költségvetés pusztán eszköze, kiindulópontja lehet egy sikeres ország gazdaságának, ám ez nem jelenti azt, hogy hazánk versenyképessége is javul. A kormányzati illetékesek nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy mi az a szükséges plusz, amivel javul a helyzet. Mi az, amivel versenyképesebbek leszünk, mint a szlovákok, a lengyelek vagy a csehek? Szlovénia, amellyel 2002-ben még azonos állapotban voltunk, már bevezette az eurót, mi pedig az euróbevezetés időpontját sem tudjuk megmondani. Az Orbán-kormány még 2006-ot mondott, majd László Csaba 2007-re módosította a közös uniós fizetőeszköz átvételét. Medgyessy Péter 2003 januárjában 2008-ról beszélt, később Draskovics Tibor 2010-et jövendölt.

- Ha jól értjük, a gondot egyfelől a gyenge versenyképesség okozza, másfelől pedig az, hogy nem fejlődik ütemesen a gazdaság.

- Akkor növekedhetne a gazdaság, ha a vállalkozói szférának találna a kormányzat úgynevezett kitörési pontokat. Az a legnagyobb gondunk, hogy idén, jövőre, de még 2009-ben is növekedni fog az államadósság. Az államkassza pedig ennek finanszírozására rengeteg pénzt von el. Amikor arról beszélnek, hogy van egy rosszul működő állam, és van egy nagyon jól működő magánszektor, ez a mondat nem igaz. Nincs ugyanis két gazdaság az országban. Ha rosszul működik az állam, előbb-utóbb rosszul működik a gazdaság is, az árát ugyanis meg kell fizetni. Magasabb járulékban, magasabb kockázati felárban és magasabb jegybanki alapkamattal, amelyből a hiányt és az adósságot finanszírozzuk. Elég, ha rápillantunk a szlovák és a cseh alapkamatszintre. A magyar többszöröse mindkettőnek.

- Ha viszont kedvezően alakul a kamatpálya, az további forrásokat jelent a költségvetésnek.

- Igen, ez az év a hitelesség visszaszerzésének esztendeje lesz. Ha jól alakulnak a folyamatok, gondolok az inflációra, akkor csökkenhet az alapkamat is. Kérdés, hogy a kormányzat által megjósolt számok mennyire teljesülnek majd. Ha a felzárkózási lehetőséget már elpuskáztuk, legalább az ország hitele álljon vissza. Fontos, hogy az államháztartás már ne kerüljön rosszabb helyzetbe.

- Véghez tudja vinni a kormány ilyen társadalmi presszió mellett a költségvetési konszolidációt?

- Az emberek csak akkor fogadják el a további megszorításokat, ha látják, hogy lesz értelmük. A gondot az jelenti, hogy az emberek nem látják, miért történnek a megszorítások. Az a konvergenciaprogram, amely a kormányzati gazdaságpolitika sarokköve, azt a célt fogalmazta meg, hogy 2008-ban vagy 2009-ben jutunk el oda, ahová Szlovákia eljutott 2005-ben. Ha megnézzük a makrogazdasági adatsorokat, ebbe a pozícióba jutunk el. Ehhez persze teljesíteni kell a kormányzatnak a programot. A másik probléma, hogy van egy európai konjunktúra, amelyre Magyarország nem tudott rákapcsolódni. Elég, ha rápillantunk a munkanélküliségi mutatókra, az EU-ban az átlag lecsökkent 7,4 százalékra, nálunk pedig 7,5-ről ment fel 7,8-re. Ilyen hatásai is vannak egy rossz gazdaságpolitikának. Nem perspektíva az embereknek, hogy a kormány 2010-ig vagy 2012-ig nem tudja csökkenti a magas közterheket. A Fidesz azt mondja, ennél a konvergenciaprogramnál lehetett volna jobbat készíteni. A mostani ugyanis nem konvergál, hanem divergál.

- De mitől pörög fel a motor?

- Ki kell választani néhány kitörési pontot az országnak. A kormány azt mondja, erre van a nemzeti fejlesztési terv, az Új Magyarország program. A programokban lefektetett tételek csak egy szűk szakmai réteget érintenek. Még ha sok jó gondolat van is bennük, az ország egészére nem érvényesek.

- És mit mond a Fidesz?

- Meg kell hallgatni a főbb partnereket: a gazdasági és a társadalmi érdekképviseleteket, a munkavállalói oldalt, nagyon sok olyan szervezetet, amely a tanácsaival segítené a kitörési lehetőségeket. Meg kell nézni, hogy amikor sikeres volt a magyar gazdaság, miért is volt sikeres. Mi feltétlenül támogatnánk egy, a Széchenyi-tervhez hasonló nagy állami fejlesztési programot. Tény, hogy adócsökkentésre is szükség van. Ennek érdekében a Fidesz műhelymunkát indított.

- Meg lehet kockáztatni az adócsökkentést?

- Azt kell megnézni, miben van nagyobb növekedési lehetőség. A Fidesz most újraszabja gazdasági programját, az alapelvek változatlanul maradnak, pusztán új kereteket állítunk föl. Erre azért van szükség, mert számos új, negatív változás történt. Többek között az államadósság egy év leforgása alatt ezermilliárd forinttal növekedett, ez finanszírozási oldalról nagy teher. Miközben még tavaly azzal számolt mindenki, hogy idén is négyszázalékos gazdasági növekedés lesz, a kormányzati prognózis 2,2 százalékra zsugorodott. Vagyis a Fidesznek is át kell értékelnie gazdasági programját. Célzott adócsökkentésről lehet most beszélni, ami azt jelenti, hogy a demográfiai helyzet miatt támogatni kell a családok kedvezményes adózását a gyermeknevelés segítése érdekében. A másik dolog pedig az, hogy csökkenteni kell az élőmunka költségeit. Ide tartozik, hogy a KDNP kezdeményezését, amely a családi adózásról szólt, a kormányoldal még tárgyalásra sem méltatta a költségvetési bizottság ülésén. Fontos az is, hogy nekünk nem a bevándorlás vagy a betelepítés a megoldás a munkaerő-piaci helyzetre, hanem olyan népesedési folyamat elindítása, amely lehetőség szerint az aktívak és az inaktívak arányát javítja Magyarországon.

magyarhirlap.hu - fidesz.hu